A skizofrénia háromszorosára növelheti a halálos kimenetelű koronavírus-fertőzés kockázatát
A skizofrénia lehet az egyik legveszélyesebb, a koronavírus-fertőzés lefolyását súlyosbító alapbetegség – állítja egy január 27-én, a JAMA Psychiatry tudományos folyóiratban megjelent tanulmány.
Korábban több tanulmány kimutatta, hogy a gondolkodást és érzékelést torzító mentális rendellenességek, például a depresszió vagy a skizofrénia megnöveli a SARS-CoV-2 fertőzés esélyét. Az viszont mostanáig nem volt egyértelmű, hogy a fertőzés vajon a halálozás kockázatát is növeli-e.
2,7-szeres kockázat
A tanulmány szerzői 260 járóbeteg-klinika és négy nagy New York-i kórház egészségügyi nyilvántartását elemezték a New York-i Egyetem elektronikus betegnyilvántartó rendszerének adatai alapján. A vizsgálat 26540 betegre terjedt ki; közülük 7348-an fertőződtek meg a koronavírussal 2020 tavaszán.
Az ismert pszichiátriai rendellenességektől szenvedő pácienseket három kategóriába sorolták: a skizofrén spektrum, illetve a hangulati és szorongásos rendellenességek csoportjába. Az eredmények kiértékelésénél figyelembe vették a páciensek nemét, rasszát, életkorát, és a Covid-19 olyan rizikófaktorait, mint a magas vérnyomás, a cukor-, szív- és tüdőbetegség, a krónikus veseelégtelenség, a dohányzás, illetve a rák.
A hétezernél is több vizsgált felnőtt háromnegyedének szerepelt a kórtörténetében a skizofrénia. Kedélybetegekből jóval kevesebb, 564 volt, szorongásos rendellenességtől szenvedőkből pedig még kevesebb: csupán 360. Összesen 864 beteg volt, akik a diagnózis felállítása utáni másfél hónapban meghaltak vagy kórházba kerültek.
A kutatás nem talált ok-okozati összefüggést a szorongásos és hangulati rendellenességek, illetve a koronavírus-fertőzés okozta halálozások között. Ugyanakkor megfigyelték, hogy azok, akiknél skizofréniát diagnosztizáltak, 2,7-szer nagyobb eséllyel haltak bele a vírusfertőzésbe, mint azok, akiknek nem voltak ismert mentális rendellenességei.
Ezt az értéket nem lehet módszertani hibákra visszavezetni. A számok alapján a koronavírus-fertőzöttekre csak az életkor jelent nagyobb kockázatot a skizofréniánál. A 45-54 éves korosztályba tartozók halálozási aránya 3,9-szerese az egészségesekének; a szív- és érrendszeri betegségek 1,65-szörös, a cukorbetegség 1,28-szoros kockázatnövekedést jelent.
Várható, de meglepő eredmény
De hogyan súlyosbíthatja egy mentális rendellenesség egy olyan betegség lefolyását, ami alapvetően a légzőszervekre, valamint a szív- és érrendszerre hat? A tanulmány vezető szerzője, Dr. Donald Goff, a New York-i Egyetem orvostudományi karának professzora szerint az eredmény még úgy is meghökkentő, hogy valójában számítottak rá. Korábbi kutatások szerint a skizofréniások várható élettartama átlagosan 20 évvel kevesebb, mint az egészséges kortársaiké, és hajlamosabbak a (nem ritkán halálos kimenetelű) vírusfertőzésre és tüdőgyulladásra is.
A szakértők a skizofrének megrövidült élettartamát sokáig a betegséget kísérő jelenségeknek tulajdonították: a dohányzásnak, az elhízásnak és a szívbetegségeknek. A friss tanulmány szerzői mindezt figyelembe vették az eredmények kiértékelésénél, de a skizofréniások halálozási kockázata még így is jóval magasabb volt az átlagosnál.
„Úgy tűnt, hogy lehet valami a skizofréniában, vagy a kezelésére használt gyógyszerekben, amik jelentős mértékben növelték a halálozás kockázatát.”
– mondta Goff a LiveScience-nek. Mint elmondta, bizonyos betegségek és gyógyszerek megzavarhatják az immunrendszer működését. Azt már több korábbi kutatási is igazolta, hogy a skizofréniások szervezete a normálistól eltérő immunválaszt adhat, és ezt tovább súlyosbíthatják a szervezetük különféle génvariációi is.
Tudatzavarral a citokinviharban
Norbert Müller professzor, a müncheni Ludwig Maximilian Egyetem pszichiátere nem vett részt a kutatásban, de izgalmas és érdekes munkának tartja Goffék tanulmányát. Müller felidézte, hogy egyes kollégái szerint a skizofrénia aktiválhatja az immunrendszert és a citokin nevű gyulladásgátló szignálmolekulákat. Ez megmagyarázhatja, hogy a skizofréniások miért reagálnak ilyen rosszul a koronavírusra, mivel a betegek halálát gyakran a citokinek túlműködése, az úgynevezett citokinvihar okozza. Ugyanakkor – jegyezte meg Müller – ebben a folyamatban az immunválaszt irányító és szabályozó gének is szerepet játszanak.
A tanulmány szerzői leszögezték, hogy a kutatásban viszonylag kevés skizofréniás pácienst vizsgáltak, és azt sem tudták, hogy az egyes betegek milyen pszichiátriai készítményeket szednek. Az is torzíthatja az eredményt, hogy csak a New York-i egészségügyi rendszerhez tartozó betegeit adatait elemezték, amiket ráadásul a járvány csúcspontján gyűjtöttek össze, amikor főleg magas kockázatú, komoly tünetekkel küzdő pácienseket teszteltek.
„Akkor magasak voltak az arányok. A rendszer közel állt a túlterheléshez, és az akkori kezelések sem voltak olyan hatékonyak, mint a maiak. Azóta a halálozás abszolút aránya átfogó mértékben csökkent. Ugyanakkor továbbra is úgy véljük, hogy a skizofréniában szenvedőknek magasabb kockázattal kell szembenézniük.”
– mondta a LiveScience-nek Goff, aki azt is kiderítené, hogy a skizofrének kiugróan magas halálozási arányának vannak-e biológiai okai. Ugyanakkor azt is fontosnak tartja, hogy másokat is értesítsenek a jelenségről – már csak azért is, mert ezt a faktort is számításba kéne venni, amikor meghatározzák, hogy ki és milyen sorrendben kaphatja meg a betegség elleni védőoltást.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: