Silány minőségű kutatások és bizonytalan ok-okozati összefüggések áttekintése vezetett a cseppet sem megnyugtató eredményre.
Ma 50 éve jelent meg David Rosenhan legendás tanulmánya, ami jól felrázta a pszichiátriával szemben szkeptikus közvéleményt és a szakmát. Igaz, később kiderült, hogy a professzor úgy manipulálta az eredményeit, hogy azok alátámasszák tézisét, miszerint az elmeorvosok képtelenek megkülönböztetni a betegeket az épelméjűektől.
A saját hang azonosításának szerepe lehet a skizofrénia kialakulásában is, de a hallucinációk felismeréséhez szinte biztosan elengedhetetlen.
A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet és a Természettudományi Kutatóközpont munkatársai által kifejlesztett módszerrel nanométeres pontossággal lehet farmakológiai méréseket végezni receptorokon, ioncsatornákon és enzimeken.
Csak a magas életkor jelent nagyobb kockázati faktort a skizofréniánál; még a dohányosok és a szívbetegek is jobb eséllyel néznek szembe a koronavírussal. De mi az összefüggés a mentális rendellenesség és egy vírusfertőzés lefolyása között?
Nemcsak a patkányok stresszhormon-szabályozását teheti rendbe az ingergazdag környezet és a tanulással egybekötött kontrollszerzés. A Richmondi Egyetem viselkedéskutatója szerint az ilyen terápia a más módszerekkel gyógyíthatatlan mentális betegségek kezelésében is áttörést hozhat.
Az okostabletta hasznosnak tűnik, de komoly személyiségi jogi aggályokat is felvet.