Egyetlen animáción a kontinensek egymilliárd éves vándorlása

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Már a 17. században megfigyelték, hogy egyes földrészek (például Dél-Amerika és Afrika) partvonalai szinte puzzle-ként illeszthetők össze, tehát azok valaha egy nagy szuperkontinenst alkothattak, de az 1960-as évekig nem tudtak ép magyarázatot adni a kontinensvándorlás jelenségére.

Ekkor alkották meg a lemeztektonikai modellt, amely szerint a litoszférában (a Föld külső kőzetburkában) található, több száz vagy ezer kilométer átmérőjű és 70–150 kilométer vastag kőzetlemezek mozgását a földköpenyben lezajló konvekciós áramlások eredményezik. A bolygó mélyében felmelegedő anyag feltör a felszínre, a megszilárdult magma növeszti az óceáni kérget, így azonban nő az óceáni kéreg és a kontintentális kéreg közötti feszültség is.

Ausztrál kutatók most megalkották a lemeztektonikai modell legkorábbra visszanyúló változatát, így már az elmúlt egymilliárd évben lezajlott kontintensvándorlásokról van közel folyamatos képünk. „Így kell néznünk a biológiai és az éghajlati evolúcióra is. Minden a lemeztektonikához köthető. Vagyis kiemelten fontos, hogy ezt az alapvető folyamatot megértsük” – mondta az Euronewsnak a kutatásban részt vett Michael Tetley.

Az Earth-Science Reviews folyóiratban megjelent tanulmány mellé egy animációt is készítettek a kutatók:

Tetley szerint lenyűgöző, hogy a történelem során milyen sokat mozogtak a Föld kőzetlemezei. „A Föld hihetetlenül dinamikus. És bár emberi időmértékben nézve a dolgok csak néhány centimétert mozognak évente, a kontinensek már mindenhol jártak az idők során. Például az Antarktisz, amit ma hideg, jeges, élhetetlen vidéknek tartunk, egykor egész jó kis nyaralásoknak tudott volna helyet biztosítani az egyenlítő környékén.”

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: