Legalábbis ami a lemeztektonikát illeti. A földrészek hipnotikus táncában olyan szuperkontinensek is felfedik magukat, mint Gondwana, Pangea vagy Rodinia.
A 2400 méter mélységből 1600 méterre felmagasodó magányos hegyet az amerikai Schmidt Ocean Institute expedíciója fedezte fel.
A Bristoli Egyetem kutatóinak számítógépes szimulációja az antropocén klímaváltozás hosszabb távú eredményeit modellezte.
A globális olvadékréteg felfedezése segíthet eldönteni egy, a tektonikus lemezek mozgásával kapcsolatos, régóta folyó vitát.
Egy új kutatás feltárja, hogyan változott a Föld mélyéből a légkörbe kerülő szén-dioxid mennyisége az elmúlt 250 millió évben, és miként akadályozhatta meg ez a folyamat, hogy a bolygó még jobban eljegesedjen.
A Föld térképe 100 millió éve is alig emlékeztetett a mai állapotára, hát még egymilliárd éve. Elkészült a lemeztektonikai modell legrégebbre visszanyúló változata, amely az eddigi legteljesebb képet nyújtja a kontintensvándorlásról.
A földrészek nemcsak a kőzetlemezek ütközései miatt távolodnak egymástól, hanem az alsó földköpenyből feláramló magma is szétfeszíti az óceán medrét alkotó lemezeket.