Az orvostudomány és a technológia fejlődésével lassan nem marad olyan dolog, amit még nem próbáltak meg laboratóriumban előállítani: a műhúsforradalom egyes helyeken már ott tart, hogy csirkék izomsejtjeiből készült laborcsirkefalatok árusítását is engedélyeztek, aki pedig látott már egérben növesztett emberi fület, annak valószínűleg egy életre a retinájába égett a kép. Felkészül: a laborban gyártott élő műfa.

A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói azt állítják, forradalmi technológiájuk segítségével képesek növényszerű szöveteket előállítani, ami egy olyan jövőt vetít előre, ahol nem kell hosszú idő alatt fogyasztásra szánt növényeket termeszteni, vagy éppen fát kivágni bútorkészítés céljából. „Ha szeretnél egy asztalt, akkor csak növesztesz egy asztalt” – mondta Luis Fernando Velásquez-García, az MIT mikro- és nanotechnológiával foglalkozó mérnöke.

A növénytermesztés a kutatók szerint sosem volt egy túl hatékony módszer: sok esetben éveken keresztül kell gondosan nevelni a növényeket, hogy a betakarításnál leválasszák róluk a kellő részeit (például a termést), a többit pedig eldobják, elégessék, vagy jobb esetben újrahasznosítsák valamilyen formában. Ráadásul a klímaváltozás egyre nehezebbé is teszi egyes növények termesztését, a mezőgazdaság és a fafeldolgozás pedig az erdőirtások útján a felmelegedéshez és a biodiverzitás csökkenéséhez is hozzájárul.

A Journal of Cleaner Production című lapban megjelent tanulmány vezető szerzője, Ashley Beckwith szerint a laboratóriumban előállított növényi szövetekhez „csak olyan forrásokra van szükség, amiből a kívánt anyagot létre tudjuk hozni”, vagyis nem kell óriási megmunkálható földterületeket elfoglalni, és az adott éghajlattal vagy az évszakokkal sem kell törődni, mivel a világon bárhol létrehozhatók – a mérgező növényvédő szerek hiányáról nem is beszélve.

Az MIT kutatói a rézvirág (Zinnia elegans) leveleiből kivont élő sejteket tenyésztettek folyékony tápanyagban, majd a sejteket növényi hormonokkal (auxin, citokinin) vegyítették. A hormonok szintjének beállításával a kutatók elérték, hogy a sejtek lignint termeljenek, ami a növények fásodását előidéző kémiai anyag. Így talaj és napfény nélkül sikerült fához hasonlító növényi szöveteket előállítani a laborban.

Kisebb változtatásokkal úgy lehet irányítani a sejteket, hogy egyedi formákban nőjenek, így akár tényleg közvetlenül lehet majd bútorokat és egyéb használati tárgyakat növeszteni. A kutatók persze hozzáteszik a kötelezőt: újabb kutatásokra van szükség, és még van mit fejleszteni a technikán, úgyhogy bármilyen ígéretes is a dolog, egyelőre még ne tervezgessük, hogy télire betakarítjuk a frissen nőtt ruhásszekrényeket.