Kit Yates brit matematikust, a Bath-i Egyetem kutatóját egy BBC-műsorban kérdezték arról, hogy mekkora helyen férne el a Földön található SARS-CoV-2 vírus. Yates számításai természetesen becsléseken alapulnak, mivel nem lehet teljesen pontosan megállapítani, hogy hányan fertőzöttek, ahogyan azt sem lehet darabra megmondani, hogy a fertőzöttek hány vírust hordoznak, mindenesetre úgy tűnik, hogy az összes vírus bőven elférne egy kólásdobozban.

A matematikus számításai alapján a bolygón két trillió vírus található egy időben, ez Yates szerint nagyjából ugyanannyi, mint ahány homokszem található a Földön.

Kiskanál és úszómedence

A kutató szórakoztató levezetésében csakhamar eljut odáig, hogy ennyi vírus nagyjából 120 millilitert tenne ki – igen ám, de a koronavírus gömb alakú, ráadásul tüskéi is vannak, így mindenképpen marad a vírusok között üres hely. Ezt is figyelembe véve az összes vírus (még akkor is, ha a legnagyobb átmérővel számol) 160 millilitert tenne ki. A számítás lépései videón is megtekinthetőek:

Bővebben pedig a Conversationön, összefoglalva pedig a Reutersen olvashatóak. Yates a kalkuláció előtt megkérdeze a feleségét, hogy szerinte mi fog kijönni a végére, az ő tippje az volt, hogy vagy egy kiskanálnyi lesz az eredmény, vagy egy úszómedencényi, ez tulajdonképpen be is jött. A kutató egyébként matematikai járványmodellekkel foglalkozik, a mostani számításaival is ezeknek a hasznosságára kívánja felhívni a figyelmet.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Íme a járványidőszak sikerkönyve, A jóslás algoritmusa

Dippold Ádám tudomány 2020. szeptember 8.

Alessandro Vespignani olasz fizikus magyarul idén megjelent könyve érdekesen és közérthetően magyarázza el, hogy mi az a datifikáció, hogyan határozzák meg az életünket az algoritmusok, és hogy lehet megjósolni, hogy vajon meg fogja-e venni bárki ezt a könyvet. A koronavírus megjelenésével aztán borult minden, de Vespignani persze ezt is előre sejtette.

Lassan új tudományterületté válik a COVID-19

Janosov Milán tudomány 2020. június 8.

Január vége óta elképesztő mennyiségben jelennek meg a járvány- és vírusügyi tanulmányok a preprint és a hagyományos tudományos portálokon. De hogyan alakul az egyes cikkek száma és témája, ha összevetjük egymással a különböző platformokat?