Kiderült, hogy nem is Jézus tanítványának csontjait őrzi több mint ezer éve egy római templom
A 6. században épült Tizenkét Apostol bazilikája Róma egyik fontos temploma, ahová többek között azért járnak a hithű katolikusok, hogy megtekintsék Jézus két tanítványának állítólagos maradványait. Szent Fülöp és Ifjabb Szent Jakab ereklyeként őrzött csontjait egy 1837-es építkezés során fedezték fel újra – ezeket a katakombákból menekítették ki a 9. században.
Csakhogy egy nemzetközi kutatócsoport most szénizotópos kormeghatározás segítségével megállapította, hogy ifjabb Jakab apostol combcsontjának maradványainak származási ideje valójában 214 és 340 közé, vagyis jóval az apostol első századi halála utánra tehető. Jakab életéről és haláláról nagyon kevés részlet ismert, még az sem egyértelmű, hogy a Jézus által tanítványként fogadott Jakab ugyanaz a Jakab-e, mint a Jézus testvéreként leírt Jakab – a katolicizmus egy személynek tekinti őket.
A régészek először megtisztították a higannyal borított combcsontot, kollagénmintát vettek belőle, majd a mintából egyetlen aminosav eltávolításával láttak neki a kormeghatározásnak. A kollagén és az aminosav mintái ugyanarra a dátumra mutattak, amiből a szakértők megállapították, hogy a combcsont egykori tulajdonosa a bibliai Jakabnál 160–240 évvel később élt.
A kutatók szerint ugyanakkor a csontok egy olyan emberhez tartozhattak, aki a korai kereszténység kevésbé ismert időszakában élt, így a lelet abból a feltáratlan korból származhat, ami a tizenkét apostol halála és a Római Birodalomban a kereszténység mint hivatalos vallás elfogadása (380) közé esett. „Úgy gondoljuk, nagyon valószínű, hogy aki a csontokat a Tizenkét Apostol bazilikájába szállította, azt hitte, hogy azok Jakabhoz tartoztak. Egy keresztény sírból vihették el, tehát a korai keresztények egyikéhez kellett tartoznia, ha nem is egy apostolhoz” – mondta a Live Science-nek Kaare Lund Rasmussen, a kutatás vezetője.
Szent Fülöp csontjain végül nem végezték el a vizsgálatokat, mert a maradványok tisztítási folyamatát túl problémásnak tartották.
A Smithsonian Magazine emlékeztet arra, hogy a keresztény ereklyéknek a középkori Európában hatalmas piaca volt, ami természetesen azzal járt, hogy a feketepiacot elárasztották a hamisítványok. A 16. századi reformáció során aztán egyre hangosabban tiltakoztak az ilyen ereklyék és más vallási ikonok ellen, hiszen gyakran kiderült, hogy a katolikusok kutyák és más állatok csontjaihoz imádkoznak. A lap egy radikális példát is megemlít: egy templomban azt hirdették, hogy Szent Péter agya került a birtokukba, aztán később kiderült, hogy csak egy megkövült, rohadt krumpli volt az.