Egy Hillborough közelében végzett feltáráson a régészek cserépdarabokra, sörfőzés és kenyérsütés nyomaira és valamilyen épület maradványaira bukkantak, ezek mellett egy kiváló állapotban fennmaradt furulyát is találtak. A hangszer a 12. és 15. század között készülhetett.
A mozgáshiányos életmód miatt eltorzul a pumák és jaguárok csontváza, az állatkerti koszt miatt pedig a fogaik is gyengébbek, mint vadon élő társaiknak.
Az 1908-ban előkerült ötvenezer éves csontok alapján a kutatók eddig azt hitték, hogy a hatvan év körüli neandervölgyit ízületi gyulladás kínozta, egy friss elmélet szerint azonban brucellózis végzett vele, ez okozta a csontjain az elváltozásokat.
Mitől támad az immunrendszerünk a saját mozgásszerveinkre? Miért épp a 35-50 év közötti nőknél a leggyakoribb a reumatoid artritisz? A Qubit podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.
A neandervölgyi szerszámokat és fegyvert faragott, jól úszott, sasokkal vadászott, beszélni is tudott, sőt gondoskodott társairól. Arra viszont, hogy művészi hajlamokkal is megáldotta az ég, eddig kevés bizonyíték létezett.
Hányszor fejlődött ki a repülés az állati evolúció során? Melyik állat képes a szárnya elvesztése után is életben maradni? És vajon fogunk-e tudni mi, emberek valaha repülni? A Qubit új podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.
Egyre több bizonyíték mutat arra, hogy az ember nem 12 ezer, hanem legalább 16 ezer éve tette be először a lábát Amerikába. Most épp a valaha talált legősibb kutyacsontok DNS-vizsgálata árulkodik erről.
Az Ifjabb Szent Jakabnak tulajdonított csontok régészek szerint egy olyan emberhez tartoztak, aki körülbelül 200 évvel később élt. Az ereklyeként tartott maradványok ellenben a korai kereszténység elfeledett korszakáról árulkodhatnak.
Újra felbukkant a sajtóban az a Curiosity marsjáró által készített fotó, amelyen sokan egy emberi combcsontot véltek felfedezni. Az ismerős alakzatok felismerése végigkíséri a Mars-expedíciók történetét.
Az iowai Des Moines környéke valóságos paradicsom lehetett a jégkorszakbeli állatoknak. Ugyanazon a farmon 30 éven belül már a második masztodoncsontot találták, ezúttal egy tekintélyes méretű és szinte épségben fennmaradt állkapcsot.