Már az első adag is 92,6 százalékban hatásos a Pfizer vakcinájából egy kutatás szerint
Már az első adag is 92,6 százalékban hatásos a Pfizer/BioNTech vakcinájából a koronavírus eredeti verziója ellen – derült ki a New England Journal of Medicine című folyóirat levelezésében publikált kutatási beszámolóból.
A laboratóriumi kísérlet eredménye azért jó hír, mert ha az első dózis ennyire hatásos, akkor az országok biztonságosan késleltethetik a második, emlékeztető vakcinát annak érdekében, hogy minél nagyobb arányban átolthassák az előnyben részesített társadalmi csoportokat, majd a teljes lakosságot az első adaggal.
A levél szerint ugyan bizonytalan, hogy meddig tart az első adag által biztosított védelem, de az biztos, hogy ha 1 hónapon belül adják be a második vakcinát, az rövid távon nem sokat ad hozzá az immunitáshoz. Főként ha közben a nagyobb kockázatot viselő csoportok az emlékeztető vakcinák kényszere miatt nem jutnak hozzá az első adaghoz, és maradnak teljesen védtelenül a koronavírus-járványban.
Mivel világszerte híján vannak az országok az oltóanyagnak, ez nagyon is fontos lehet a járvány elleni védekezésben.
Bizonytalanság a dél-afrikai variáns körül
Ugyanebben a folyóiratszámban jelent meg egy levél, illetve egy jelentés arról, hogy mennyire hatásosak a Pfizer/BioNTech, illetve a Moderna mRNS alapú vakcinái a SARS-CoV-2 sebesen terjedő új mutációi ellen.
Az egyik kutatásban azt találták, hogy a Pfizer-féle vakcina hatásosan véd a nagyobb fertőzőképességű brit variáns ellen, a dél-afrikai, B.1.351 jelű mutánssal szemben ugyanakkor mintegy kétharmadával gyengébb antitestvédelmet biztosít a vérmintákban. Az in vitro tanulmány korlátai miatt még nem ismert, hogy a vakcina kiváltotta antitestvédelem gyengülése a dél-afrikai mutáns által okozott COVID-19 betegség esetén, élesben is érvényesül-e.
A másik, levélben összefoglalt előzetes kutatási eredmény szerint a Moderna vakcinája is gyengébb antitestvédelmet váltott ki a dél-afrikai variáns ellen a vérszérumokban, míg a brit mutáns ellen nem jelentkezett ez a csökkenés.
A jó hír az, hogy végső soron a gyengült antitestvédelem is hatásosnak bizonyult mindkét vakcina esetén, nem úgy, mint az AstraZeneca virálisvektor alapú oltóanyaga, amiről egy kutatásban azt találták, hogy csak 10 százalékban hatásos a SARS-CoV-2 dél-afrikai változata ellen.
A kutatók mindenesetre mindkét friss összefoglaló végén megjegyezték, hogy további kutatásokra van szükség a dél-afrikai variáns immunreakciót befolyásoló tulajdonságait illetően.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Itt a Qubit Nagy Képes Vakcinahatározója
Az mRNA-1273-tól a ZF2001-ig: táblázatban gyűjtöttünk össze minden tudnivalót azokról a koronavírus elleni vakcinákról, amelyek magyarországi felhasználása már zajlik vagy később szóba jöhet.
A mutánsok gyorsabbak, mint a vakcinák: itt a járvány harmadik hulláma
Ha az oltás lassan zajlik, a fertőzésszámok pedig magasak, a koronavírus sikeres mutációkat hoz létre. Ezért sem időszerű a járványügyi lazítás Európában még ott sem, ahol látszólag nem kezdődött el a harmadik hullám. A koronavírus újabb variánsai egyre gyakrabban jelennek meg, és több közülük hatékonyan terjed a gyerekek között. Bő egy évvel a járvány kitörése után 3-0 a vírusnak.
Miért nincs elég vakcina?
Sokan úgy vélik, hogy ha a világ nagy gyógyszergyárai átállnának a Pfizer és a Moderna vakcináinak gyártására, egy csapásra megoldódna a vakcinahiány. Csakhogy az oltóanyag előállítása rengeteg időt, szakértelmet és speciális eszközt igényel, amelyeket képtelenség egyik napról a másikra előteremteni, és akkor még nem beszéltünk a különféle összetevők előállítási és beszerzési nehézségeiről.