Az országban csak a lakosság 0,1 százaléka kapta meg a vakcinát, miközben tombol a delta variáns. Vakcina lenne, de a kongóiak nem kérik, sokan az AstraZeneca mellékhatásaitól tartanak, mások nem hisznek a vírusban, megint mások pedig azt hiszik, hogy a covid csak a fehérekre veszélyes.
Augusztus 1-től Magyarországon is megkaphatják a harmadik adag vakcinát azok, akiket legalább négy hónapja beoltottak a másodikkal. Csakhogy a vakcinamixek hatékonysága elég adat hiányában egyelőre kérdéses, és az NNK eljárásrendje, amely a vektorvakcinák önmagukkal való mixelésén kívül minden oltás keverését ajánlja minden mással, nagyrészt a háziorvosokra hárítja a felelősséget.
Veszélyesnek tartja a találomra összemixelt vakcinakoktélokat a WHO vezető tudósa. Csakhogy az egyes vakcinák közötti váltás sok szakértő szerint nemhogy biztonságos, de hatékonyabb is lehet, mint két dózis ugyanazon cég termékéből. Az biztos, hogy nem mindegy, ki mit kever mivel.
A korábbiaknál fertőzőbb változat miatt Nagy-Britanniában egy hónappal elhalasztották a teljes nyitást, Oroszországban számos helyen kötelezővé tették az oltást, Kínában pedig néhány helyen visszahozták a másfél évvel ezelőtt Vuhanban bevezetett szigorú karantént.
Argentína, Magyarország vagy Szenegál járt jobban a Sinopharmmal? Dél-Afrika vagy az EU fizet többet egy adag AstraZenecáért? Drágának számít a Moderna nemzetközi összehasonlításban? Megnéztük, mennyit fizetnek az egyes országok a koronavírus elleni oltások egy-egy dózisáért.
Akit a rövid válasz érdekel: majdnem mindegy, fogadja el bátran a mielőbbit, amit felkínálnak. Aki viszont agyalna, annak Csóka Endre matematikus segít a felmerülő problémák átgondolásában.
A Science Meetup Karanténnapló-különkiadásában Ferenci Tamás biostatisztikus óva intett attól, hogy valaki az ellenanyagok szintje alapján hasonlítsa össze védettségét másokéval, különösen úgy, hogy még egyes laboratóriumok között is különbözőek lehetnek a védettség mértékét megállapító tesztek.
A brit-svéd vakcina a 60-69 évesek körében 100 ezer emberre vetítve, 10 ezer emberből 20 súlyos esettel vizsgálva átlagosan 127,7 esetben képes megelőzni, hogy a betegek intenzív osztályra kerüljenek. Ami a vérrögképződést illeti, az Egyesült Királyságban egymillió beadott vakcinára 7,9 trombózisos eset jutott, és összesen 32 haláleset történt.
Beoltott britek 370 ezer fős mintáján elemezték, hogyan hat a két vakcina a gyakorlatban. Kiderült, hogy már egy adagjuk is nagymértékben véd, és a vakcinák a koronavírus brit variánsa ellen is hatásosak. Az idősebbek megfelelő antitestes reakciójához elengedhetetlennek tűnik a két adag.
A Birminghami Egyetem kutatói azt találták, hogy a 80 év fölöttiekben az AstraZeneca erősebb sejtes immunválaszt vált ki, míg az antitestes reakció egy kicsit erősebb a Pfizernél. Továbbá érdemes sokat várni a két vakcinaadag között.
A vezetőkbe vetett bizalom, több ezer önkéntes munkája, a jól bejáratott oltási rendszer, valamint India önzetlensége és geopolitikai érdekei is kellettek ahhoz, hogy a gazdaságilag visszamaradott himalájai monarchia bő egy hét alatt beoltsa a felnőtt lakosság 85 százalékát.
A brit adatok szerint 0,0004 százalék az esélye annak, hogy a vakcinától trombózis alakul ki. Ha valaki már megkapta az első dózist, és nem lett baja tőle, mindenképpen megéri a második oltásra is elmenni, hiszen annak még kisebb a valószínűsége, hogy csak másodjára lépjen fel a vérrögképződés.
Dobogós a Pfizer és a Szputnyik-V.
Megkaptad már a koronavírus elleni védőoltást? Ha igen, melyik vakcinával oltottak? Nem reprezentatív felmérésünkben azt vizsgáljuk, hogy milyen vakcina jutott a Qubit olvasóinak: amerikai, német, orosz, vagy kínai?
Az oltópontokon előfordul, hogy elutasítják a szoptató anyákat, így vannak, akik az oltás érdekében eltitkolják, hogy szoptatnak. Magyarországon napokon belül lazíthatnak a várandósok és a szoptató anyák oltási protokollján. A változás időszerű, mert egyelőre nem sok minden védi a fertőzéstől az anyákat a szülés környékén.
Egy friss brit tanulmány szerint a covid elhúzódó tüneteivel küzdő betegek 23 százaléka számolt be javulásról egy hónappal az oltást követően, 5,6 százalékuknál viszont súlyosbodtak a tünetek. A kutatás szerint ebből a szempontból az AstraZeneca és a Pfizer által gyártott vakcinák között nincs különbség.
Magyarországon nem fordult elő vérrögképződés az AstraZenecával beoltottak körében, de már tucatnyi ország felfüggesztette az oltóanyag használatát a trombózisról szóló hírek miatt. Kérdés, hogy a felfüggesztés és az esetek kivizsgálása szolgálja-e az általános bizalmat, vagy pedig az, ha változatlanul folytatják az oltást az AstraZenecával.
A hétvégére tervezett oltási akció látványos fiaskója ellenére Magyarország EU-s viszonylatban kimondottan jól teljesít, és a rendelkezésre álló adatok szerint a keleti vakcinákkal sincsenek gondok. De mi a helyzet az egyes oltóanyagok hatásosságával, az oltások időzítésével és a gyerekekkel?
Ez azért jó hír, mert ha már az első dózis is ennyire hatékony, az országok biztonságosan késleltethetik a második, emlékeztető vakcinát annak érdekében, hogy minél nagyobb arányban átolthassák a lakosságot az első adaggal.
Több mint húszezren válaszoltak kérdésünkre, hogy melyik vakcinával oltatnák be magukat, ha ők dönthetnének. A Pfizer oltóanyaga az összes lehetséges válaszra beérkezett szavazat 52 százalékát, az orosz Szputnyik 7, a kínai Sinopharm vakcinája mindössze 1 százalékot kapott.
Játsszunk el a gondolattal, hogy egy kínai, egy orosz, egy amerikai-német, egy brit-svéd és még egy amerikai fejlesztésű vakcina közül lehet választani. Itt vannak az alapadatok az egyes oltóanyagokról, te melyiket választanád?
A Föld egész lakosságát 1-2 év alatt végigoltani egy új kórokozó ellen olyan feladat, amilyenre még nem volt példa a történelemben. A veszélyeztetettek tavasszal, a többség szeptemberre kaphat oltást.
Nagy-Britanniában a december 31-től érvényes oltási irányelv szerint az első és az emlékeztető második oltás más-más készítmény is lehet, amennyiben másképp nem megoldható a vakcináció.
Az oxfordi vakcinaként is elhíresült szer a második a Pfizer-féle oltóanyag után, amit engedélyeztek az országban. A berendelt 100 millió adaggal így már a teljes népesség beoltására elegendő vakcina rendelkezésre áll Nagy-Britanniában.
A nagy gyógyszercégeknek egy év alatt sikerült a bravúr, kifejlesztették a koronavírus ellen hatásos oltóanyagot. A dolog ezzel el is dőlt, lehet menni a kasszához – mondhatnák a részvényesek, de a helyzet szokás szerint ennél jóval árnyaltabb. Számos tényezőn áll vagy bukik, hogy a csodavakcina milyen sokáig és mennyi profitot fial a gyártóknak. Annyi biztos, hogy aki Modernát vett az év elején, nem járt rosszul.
Mennyire bizonyultak hatásosnak a kísérletekben az eddigi vakcinajelöltek? Milyen elven működnek? Hány fokon kell tárolni őket? Hány adagot rendelt belőlük a magyar kormány? Táblázatban vetettük össze az egyes oltóanyagokat, és közérthető ábrákon mutatjuk be a két fő aspiráns működési elvét.
A két 95 százalékos hatékonyság körüli amerikai vakcina bejelentése után a brit-svéd cég nehéz helyzetbe került: a 70 százalékos eredményt egy 90 százalékos részeredménnyel színezte ki, de azt elfelejtette megemlíteni, hogy a hatékonyabb dózisból csak fiatalabbak kaptak. A részvényárfolyam már zuhanásnak indult, de a titkolózással az emberek védőoltásba vetett bizalmát is eljátszhatják.
Az Oxfordi Egyetem Jenner Intézetében 10 hónap alatt fejlesztett vakcinából 3 milliárd adagot gyártana az AstraZeneca.
A fázis III. kísérletekben az idősebb alanyoknál kevesebb hibás választ produkált az oltóanyag, mint a fiataloknál. Ezt állítja legalábbis a vakcinát az Oxfordi Egyetemmel közösen fejlesztő cég, az AstraZeneca.
Az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca nemrég leállította, majd Nagy-Britanniában újraindította vakcinajelöltje harmadik fázisú tesztelését, miközben világszerte több mint százezer önkéntes részvételével zajlanak az amerikai, kínai, német és orosz kísérletek. Korábban úgy volt, hogy 2020 végére elkészülhet a biztonságos ellenszer, most viszont úgy tűnik, 2021 közepe előtt nem lesz tömegesen bevethető vakcina.
Moderna, AstraZeneca, Pfizer: az elmúlt hetekben sorra jelentek meg a COVID-19 elleni vakcinák nagyobb embercsoportokon végzett klinikai vizsgálatainak eredményei, és úgy tűnik, a legígéretesebb oltások ki tudják váltani a kívánt immunválaszt a koronavírussal szemben. Kérdés, hogy sikerül-e eleget gyártani a vakcinából, és hogy mi lesz a makacs szkeptikus oltásellenesekkel.
A gyártást annak ellenére indítják el, hogy a klinikai tesztek még folynak, viszont ha a vakcina hatásosnak bizonyul, fontos, hogy megfelelő mennyiségben elérhető legyen.