Augusztus 1-től Magyarországon is megkaphatják a harmadik adag vakcinát azok, akiket legalább négy hónapja beoltottak a másodikkal. Csakhogy a vakcinamixek hatékonysága elég adat hiányában egyelőre kérdéses, és az NNK eljárásrendje, amely a vektorvakcinák önmagukkal való mixelésén kívül minden oltás keverését ajánlja minden mással, nagyrészt a háziorvosokra hárítja a felelősséget.
A korábbiaknál fertőzőbb változat miatt Nagy-Britanniában egy hónappal elhalasztották a teljes nyitást, Oroszországban számos helyen kötelezővé tették az oltást, Kínában pedig néhány helyen visszahozták a másfél évvel ezelőtt Vuhanban bevezetett szigorú karantént.
Az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ előzetes adatai azt jelzik, hogy az esetek több mint felét azután jelentették, hogy a 12-24 éves korosztályhoz tartozók Pfizer/BioNTech vagy Moderna oltást kaptak. A betegek 81 százaléka teljesen felépült a tünetekből.
Argentína, Magyarország vagy Szenegál járt jobban a Sinopharmmal? Dél-Afrika vagy az EU fizet többet egy adag AstraZenecáért? Drágának számít a Moderna nemzetközi összehasonlításban? Megnéztük, mennyit fizetnek az egyes országok a koronavírus elleni oltások egy-egy dózisáért.
Az Egyesült Királyságban nem 3, nem 5, hanem 12 hetet várnak az oltás két adagja között. Először vizsgálták meg, milyen hatással van a hosszabb kihagyás az antitestek és a T-sejtek számára a legidősebbek körében. Kiderült, hogy nemcsak a vakcinák szűkössége miatt lehet helyes a brit stratégia.
Ez azt is jelenti, hogy óriási csúsztatás azt állítani, hogy a beoltottak is fertőznek, márpedig ez a nem-konteós oltásellenesek egyik legtöbbet hangoztatott érve.
Az Egyesült Államokban kezdik megérteni, hogy sosem jutnak el a nyájimmunitásig, pedig hamarosan a 12-16 évesek oltását is engedélyezik. De hogyan fest akkor a közös jövő a koronavírussal?
Március végén járt le a Pfizer Donald Trump által elrendelt exporttilalma, így a michigani gyártású vakcinákból a gyár már külföldre is szállíthat. Az első adagokat Mexikó rendelte meg, de valószínű, hogy a tragikus helyzetben lévő Indiának is jut majd belőlük. A gyár emellett ki tudja elégíteni az amerikai igényeket is.
Beoltott britek 370 ezer fős mintáján elemezték, hogyan hat a két vakcina a gyakorlatban. Kiderült, hogy már egy adagjuk is nagymértékben véd, és a vakcinák a koronavírus brit variánsa ellen is hatásosak. Az idősebbek megfelelő antitestes reakciójához elengedhetetlennek tűnik a két adag.
A Birminghami Egyetem kutatói azt találták, hogy a 80 év fölöttiekben az AstraZeneca erősebb sejtes immunválaszt vált ki, míg az antitestes reakció egy kicsit erősebb a Pfizernél. Továbbá érdemes sokat várni a két vakcinaadag között.
Az ország legnagyobb kórházának igazgatója szerint a nyájimmunitás „lehet az egyetlen magyarázat” az esetszámok zuhanására, miközben a korlátozásokat sorra oldják fel. A fertőzésszám a nem beoltott korcsoportokban is esik.
Az oltópontokon előfordul, hogy elutasítják a szoptató anyákat, így vannak, akik az oltás érdekében eltitkolják, hogy szoptatnak. Magyarországon napokon belül lazíthatnak a várandósok és a szoptató anyák oltási protokollján. A változás időszerű, mert egyelőre nem sok minden védi a fertőzéstől az anyákat a szülés környékén.
A koronavírusnak folyamatosan kitett kaliforniai egészségügyi dolgozókat oltás közben és után rendszeresen tesztelték. Kiderült, hogy a Pfizer és a Moderna vakcinái a második adag után két héttel már csaknem teljes körűen védték őket attól, hogy elkapják a vírust. Az oltás tehát a való életben is bizonyított.
Egy friss brit tanulmány szerint a covid elhúzódó tüneteivel küzdő betegek 23 százaléka számolt be javulásról egy hónappal az oltást követően, 5,6 százalékuknál viszont súlyosbodtak a tünetek. A kutatás szerint ebből a szempontból az AstraZeneca és a Pfizer által gyártott vakcinák között nincs különbség.
Meddig tart a védettség? Beoltassa-e magát, aki már átesett a fertőzésen? Autoimmun betegségek esetén be lehet adni a vakcinát? Kitolható-e a két oltás közötti idő? Az mRNS-alapú oltóanyagok technológiájának szabadalmaztatója kedd este online előadáson válaszolt a közönség kérdéseire.
A Texasi Egyetem és gyógyszergyártó kutatói úgy találták, hogy vakcina a vírus tüskefehérjéjére gyakorolt hatása nagyjából megegyezik az előző, kevésbé fertőző variánsokra gyakorolt hatással.
A koronavírus brazil változata Salzburgban bukkant fel, egyelőre nem utal jel a további terjedésére. Közben a héten elkezdődik a tejles schwazi felnőtt lakosság kísérleti átoltása, amivel azt vizsgálják, vajon képes-e feltartóztatni a dél-afrikai variánst a Pfizer/BioNTech vakcinája.
A szigorú járványintézkedéseket ellenzők Mekkája lehetne Szerbia: kocsmák, boltok, mozik nyitva, a meglehetősen laza szabályokat sem sokan tartják be, de az oltási folyamat eddig sosem látott szervezettséggel zajlik. A sikersztori szépséghibája, hogy a fertőzésszámok az egekben vannak, de a halálozási ráta annyira alacsony, hogy az már statisztikai anomáliának, sőt adatkozmetikázásnak tűnik.
Izraelben már a teljes lakosság több mint 70 százaléka megkapta a koronavírus elleni oltást, ez a vakcina első tömeges éles tesztje. Nagyon biztató eredményeket hozott: a vakcina 89-94 százalékban védett a fertőzéstől.
Ez azért jó hír, mert ha már az első dózis is ennyire hatékony, az országok biztonságosan késleltethetik a második, emlékeztető vakcinát annak érdekében, hogy minél nagyobb arányban átolthassák a lakosságot az első adaggal.
Sokan úgy vélik, hogy ha a világ nagy gyógyszergyárai átállnának a Pfizer és a Moderna vakcináinak gyártására, egy csapásra megoldódna a vakcinahiány. Csakhogy az oltóanyag előállítása rengeteg időt, szakértelmet és speciális eszközt igényel, amelyeket képtelenség egyik napról a másikra előteremteni, és akkor még nem beszéltünk a különféle összetevők előállítási és beszerzési nehézségeiről.
Az mRNA-1273-tól a ZF2001-ig: táblázatban gyűjtöttünk össze minden tudnivalót azokról a koronavírus elleni vakcinákról, amelyek magyarországi felhasználása már zajlik vagy később szóba jöhet.
Játsszunk el a gondolattal, hogy egy kínai, egy orosz, egy amerikai-német, egy brit-svéd és még egy amerikai fejlesztésű vakcina közül lehet választani. Itt vannak az alapadatok az egyes oltóanyagokról, te melyiket választanád?
Bár a gyógyszercég szakértői eddig nem találtak bizonyítékokat arra, hogy az oltóanyag bármiféle módon is közre játszott volna a tragédiában, az amerikai járványügyi központ még további információkra vár.
A koronavírusokról az évek során összegyűjtött tapasztalatok, a vakcinafejlesztésbe öntött dollármilliárdok, a kutatók globális együttműködése, valamint a géntechnológia, a mesterséges intelligencia és az mRNS-alapú vakcinaelőállítási technológia mind-mind hozzájárult ahhoz, hogy a történelemben eddig soha nem látott módon, kevesebb mint egy év alatt sikerült kifejleszteni és engedélyeztetni a SARS-CoV-2 elleni oltóanyagokat.
A Föld egész lakosságát 1-2 év alatt végigoltani egy új kórokozó ellen olyan feladat, amilyenre még nem volt példa a történelemben. A veszélyeztetettek tavasszal, a többség szeptemberre kaphat oltást.
Az Egyesült Államokban eddig több mint kétmillió embert oltottak be, közülük 353-an észleltek bármiféle mellékhatást, ebből 8 esetben súlyosat.
Nagy-Britanniában a december 31-től érvényes oltási irányelv szerint az első és az emlékeztető második oltás más-más készítmény is lehet, amennyiben másképp nem megoldható a vakcináció.
Az első körben a koronavírus-fertőzötteket ellátó szakembereket és az idősotthonokokban dolgozókat oltják be a Pfizer-BioNTech vakcinájával, a lakosságnak viszont még várnia kell, mivel a gyártás és így a szállítás fokozatosan történik.
Első körben 800 ezer vakcinát adnak be idős embereknek és egészségügyi dolgozóknak a Pfizer/BioNTech oltóanyagából. Az észak-írországi Margaret Keenan volt az első, aki megkaphatta az oltást. A jövő héten lesz 91 éves, azt mondta, ennél jobb születésnapi ajándék nem is kell.