Magyar kutató talált magyarázatot arra, miért erősebb az anyatejes babák immunrendszere

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

„Három hetes korban a szabályozó T-sejtek száma közel kétszer annyi volt a szoptatott, mint a tápszerrel táplált csecsemőknél” – állítja Toldi Gergely, a Birmingham-i Egyetem kórházának neonatológusa, aki a Conversation című nemzetközi tudományos magazinban számolt be kutatócsoportjának legfrissebb eredményeiről. 

A birminghami kutatócsoport az Allergy című allergiológiai és klinikai immunológiai szakfolyóiratban publikálta tanulmányát, amely 38 egészséges anya és újszülött vér- és székletmintáinak vizsgálatán alapul. Állításuk szerint az anyatejes táplálás serkenti az immunrendszer kialakulásában kulcsszerepet betöltő szabályozó T-sejtek termelődését. 

Toldi szerint az anyatejes csecsemők immunrendszere már a harmadik hétre felkészültebb a potenciális kórokozókkal szemben, mint a tápszeres társaiké. „Eredményeink azt mutatják, hogy a szoptatás révén az anya és a baba immunrendszere a szülés után is szoros kölcsönhatásban van egymással. Ezt úgy tártuk fel, hogy izoláltuk az anya és a csecsemő immunsejtjeit. Kiderült, hogy az anyatejes baba sejtjei ritkábban látták idegennek az anya sejtjeit, mint a tápszeres babák immunsejtjei. Ez azt jelenti, hogy a baba immunrendszere az anyai sejteket tolerálja, és nem indul el olyan immunológiai reakció, mint bármely más idegen sejt esetében” – írja a magyar kutató.

Újszülött táplálása anyatejjelFotó: CAIA IMAGE/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Science Photo Library via AFP

A birminghami neonatológusok szerint a szabályozó T-sejtek korai fejlődése a hatékony immunfunkció kulcsfontosságú eleme: fontos szerepe van az allergiák kialakulásában, és csökkenti az autoimmun rendellenességek kockázatát is.

Toldi szerint a szabályozó T-sejtek szintén nagy jelentőséggel bírnak a születés után fokozatosan kialakuló hatékony bélmikrobiom felépítésében is. Amennyiben ugyanis az immunrendszer a korai életszakaszban nem tolerálja a hasznos bélmikrobákat, számos jótékony hatásuk nem érvényesül, ezzel emésztési problémák alakulhatnak ki, növelve az emésztőrendszeri fertőzések kockázatát.

A kutatók arra is fényt derítettek, hogy mi az oka a szabályozó T-sejtek eltérő mértékű fejlődésének. Kiderült, hogy a szoptatott csecsemők mikrobiomjában a Veillonella és a Gemella baktériumtörzsek nagyobb arányban voltak jelen. „Ezekről a törzsekről ismert, hogy rövid láncú zsírsavakat termelnek, amelyek nélkülözhetetlenek a szabályozó T-sejtek fejlődéséhez és normális működéséhez. Ezen törzsek nagyobb mértékű jelenléte a bélben hozzájárulhat ahhoz, hogy a szabályozó T-sejtek nagyobb mennyiségben jelenjenek meg a szoptatott csecsemők vérmintáiban” – írja Toldi.

A magyar neonatológus elismeri, hogy a vizsgálatukban résztvevők száma kevésnek tűnhet, de még így is ez az eddigi legnagyobb mintával dolgozó vizsgálat. A három hétig tartó nyomon követés szerinte sem túl hosszú idő, ezért véli fontosnak a vizsgálatok folytatását. Emellett szól az is, hogy az összehasonlíthatóság miatt most csak császármetszéssel született csecsemőket vontak be, ezért érdemes lesz megnézni, hogy megfigyeléseik igazak-e a különféle vajúdási időtartamú és eltérő komplikációkkal járó hüvelyi szüléssel született csecsemőkre is.

Toldi kétli ugyan, hogy az anyatejet valaha is teljes mértékben utánozni lehetne, de az övékéhez hasonló további kutatások segíthetnek a tápszerek lehető legegészségesebbé tételében. 

Korábbi kapcsolódó cikkeink: