Egymás után állítják le az AstraZeneca-vakcina beadását az európai országok

2021.03.16. · koronavírus

Egyre több európai ország dönt úgy, hogy felfüggeszti az AstraZenecával való oltást, miután arról érkeznek hírek, hogy egyes beoltottakban veszélyes vérrögképződés indul el. Egyebek mellett Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország döntött úgy, hogy egy időre felhagy a brit oltóanyag beadásával.

A vállalat, valamint egyes nemzetközi testületek – a WHO, az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) és a brit gyógyszerfelügyelet – szerint nem az oltásban keresendő a vérrögképződési zavarok oka. Az EMA mindazonáltal csütörtökre találkozót hívott össze, ahol átfésülik a szakértői jelentéseket, és ennek alapján eldöntik, szükség van-e beavatkozásra.

A múlt héten Dánia elsőként döntött az AstraZeneca-oltások felfüggesztése mellett, majd Írország, Thaiföld, Hollandia, Norvégia, Izland, a Kongói Demokratikus Köztársaság és Bulgária is így határozott. A már említetteken kívül Szlovénia és Portugália hatóságai is ideiglenes tilalmat rendeltek el. Indonézia hétfő óta szintén arra vár, hogy további vizsgálatok tisztázzák az AstraZeneca lehetséges mellékhatásait.

Szlávik János infektológus főorvos szerint „a világ óvatos”, Magyarországon pedig nem fordult elő hasonló eset az AstraZenecával beoltottak körében. Ő mindenkit arra biztat továbbra is, hogy fogadja el bármelyik forgalomban lévő vakcinát.

Ausztria, Észtország, Lettország, Litvánia és Luxemburg csak egyes szállítmányok használatát állította le, míg a gyártó Egyesült Királyság, valamint Kanada továbbra is olt az AstraZeneca vakcinájával. Bár Thaiföld, mint írtuk, az elsők között állította le az oltást, az ország egészségügyi hatóságai azóta meggondolták magukat, és folytatták az oltást az AstraZeneca vakcinájával, sőt kedden a miniszterelnök is azt adatta be magának.

photo_camera Prayut Chan-O-Cha thaiföldi miniszterelnököt AstraZenecával oltják Fotó: HANDOUT/AFP

Az AstraZeneca az egyike annak a három oltóanyagnak, aminek a használatát uniószerte engedélyezik. Az újabb fiaskó tovább lassítja az uniós oltási programok megvalósulását. Az Egyesült Államokban az AstraZenecát még nem engedélyezték, a vállalat az elkövetkező hetekben folyamodhat hatósági jóváhagyásért. Erre az oltóanyagra épül az ENSZ szegény országokat segítő COVAX programja is, ez a projekt azonban az európai hírektől függetlenül egyelőre zavartalanul folytatódik.

Nem gyakoribb a trombózis, mint a teljes lakosságban

A vérrögök (trombusok) az érrendszerben közlekededhetnek, és az agyba jutva sztrókot, a szívben szívrohamot, a tüdőben pedig tüdőembóliát is okozhatnak.

Az AstraZeneca azzal érvel, hogy a március 8-ig beérkezett adatok szerint több mint 17 millió beoltottból 15 mélyvénás trombózisos és 22 tüdőembóliás esemény fordult elő – írták a Qubitnek is eljuttatott közleményben. A havonta frissített biztonsági jelentést a jövő héten hozza nyilvánosságra az EMA.

Mint írták, nincs rá bizonyíték, hogy a virálisvektor-alapú oltóanyag használata fokozott vérrögképződési rizikóval járna. Sőt a természetes előfordulásnál kisebb a vérrögképződés gyakorisága az AstraZenecával beoltottaknál – hasonló az egyéb engedélyezett oltóanyagokkal beoltottak körében mért prevalenciához. „Bár kevés trombózisos eset előfordult a klinikai vizsgálatok során, ezek száma a vakcinát kapott csoportban kisebb volt, mint a kontrollcsoportban. A vizsgálatokban részt vevő hatvanezer önkéntesnél viszont nem fordult elő egyetlen vérzékenységgel járó szövődmény sem” – olvasható a vállalat közleményében.

Az EMA előzetes véleménye szerint az Európai Unió lakosai közül évente több ezer emberben képződnek vérrögök különféle okokból, és ennek a gyakorisága „nem tűnik nagyobbnak” az AstraZenecával beoltottaknál sem. Az ügynökség szerint a vizsgálatok zajlanak, de egyelőre az AstraZeneca esetében az előnyök – a COVID-19 miatti kórházba kerülés és halálozás megelőzése – felülmúlják a kockázatokat és mellékhatásokat.

Melyik döntés növeli jobban a vakcinák iránti bizalmat?

Jens Spahn német egészségügyi miniszter elmondta, hogy a felfüggesztésről az oltóanyagokat ellenőrző hatóság, a Paul Ehrlich Intézet tanácsára döntöttek. A hatóság azt javasolta, hogy a további alkalmazás előtt vizsgálják ki alaposabban azt a hét esetet, amikor az AstraZenecával való beoltás után agyi vérrögök képződtek.

Emmanuel Macron francia elnök azt mondta, leghamarabb kedd délután folytathatják a vakcina beadását. Spanyolországban szombaton találták az első trombózisos esetet, mire a helyi gyógyszerészeti hatóság felfüggesztette az AstraZeneca-vakcinák beadását. Az országban csaknem 940 ezer embert oltottak be ezzel. Nehéz döntés volt, de „a lehető legkörültekintőbben kell eljárni” – mondta a hatóság vezetője.

Michael Head, a Southamptoni Egyetem globális egészséggel foglalkozó kutatója zavarba ejtőnek nevezte az AstraZeneca-vakcinák felfüggesztéséről szóló döntéseket. Szerinte súlyos következményekkel járhat, ha egy világjárvány közepén állítják le a vakcinálást, hiszen az emberek védelme napokat késik, az elbizonytalanító hírek pedig növelik az oltásokkal kapcsolatos általános bizalmatlanságot.

A német egészségügyi miniszter szerint azonban a bizalmat leginkább az átláthatósággal lehet növelni, éppen ezért náluk az első és a második adag beadását is felfüggesztik, amíg a vizsgálatok nem tisztázzák a helyzetet. A Németországba eddig beérkezett több mint hárommillió adag AstraZeneca vakcinának eddig mintegy a felét adták be. Az országban arra biztatnak mindenkit, hogy ha négy nappal az oltás után is erősödő tüneteket tapasztal, például tartós fejfájást vagy pontszerű hámsérüléseket, forduljon orvoshoz.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás
link Forrás
link Forrás