8 gyakori kérdés a vakcinákról, 8 alapos válasz

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Bár a vakcinák megjelenése jelenti a fényt az alagút végén a COVID-19 elleni harcban, a hiányos és fals információk terjedése továbbra is rengeteg félreértéshez és sokak bizonytalansághoz vezet. Magyarországon tetézi a helyzetet, hogy a kormány a közös EU-s stratégiától eltérve elsőként fordult a keleti, vagyis az orosz és a kínai vakcinák felé, engedélyezésüknél pedig a politika nem is titkoltan nyomást helyezett a szakmai testületekre.  

1. Átoltottság

A hétvégére tervezett oltási akció meghiúsulása és az oltási rend átláthatatlansága miatt általánosak tűnik az a nézet, hogy Magyarország rosszul teljesít az oltási kampányban. A valóság azonban az, hogy EU-s viszonylatban kimondottan jól állunk, a március 7-i adatok szerint Málta és Dánia után harmadik helyen vagyunk az első adagokkal való átoltottság szerinti ranglistán. 

Itthon gyakran visszatérő fordulat az is, hogy Románia jobban áll az oltásokkal, mint Magyarország. Ebből látszik, hogy egy átláthatóan működő digitalizált regisztrációs rendszer mennyire tudja befolyásolni a közhangulatot. Romániában ugyanis ilyen van, ettől függetlenül azonban az átoltottság tekintetében a legfrissebb adatok szerint lakosságarányosan rosszabbul állnak, mint Magyarország.  

Az alábbi ábra a 100 emberre eső dózisok számának alakulását mutatja a vakcinációban élen járó Izrael, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, Románia, Szerbia és Magyarország esetében, valamint az EU-s átlagot.

Forrás: ourworldindata.org/covid-vaccinations

2. Vakcinaszállítmányok

Sajnos a mai napig nincs egy rendes összesített EU-kimutatás arra, hogy mikor melyik vakcinából mekkora szállítmányok várhatóak. Így marad az eddigi szállítmányok követésére az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) még kissé gyerekcipőben járó adatbázisa, a várható szállítmányok felmérésére pedig az Európai Bizottság elnökének szóvivője által kitweetelt screenshot.

A fenti ábrából kiderül, hogy az EU országaiban legfeljebb az év második felében kerülnek sorra a sem nem beteg, sem nem idős versenyzők. A külön utat választó Magyarországon a keleti vakcinák beszerzésének köszönhetően viszont meglesz a lehetőség akár jóval előbb sorra kerülni. 

3. Hatásosság

A vakcinákkal talán a legtöbbet emlegetett tulajdonsága a hatásosságuk, mégis úgy tűnik, hogy a legtöbben nem értik pontosan, mit jelent ez a mutató. A 95 százalékos hatásosság nem azt jelenti, hogy 100 oltottból 5 védtelen, és ha elkapja a vírust, akkor az ugyanakkora eséllyel veri le a lábáról mint oltatlanul. Az összes vakcina (a kínaiaktól a Pfizerig) klinikai vizsgálata azt találta, hogy az oltás ellenére pozitív tesztet produkáló beoltott résztvevőknél is sokkal enyhébb volt a betegség lefolyása. 

A másik tévhit az, hogy a klinikai vizsgálat során elért hatásossági mutatók alapján közvetlenül össze lehetne vetni és rangsorolni a vakcinákat. A klinikai vizsgálatokat különböző országokban és részben különböző időpontokban, vagyis a járvány különböző szakaszaiban végezték. A következőként engedélyezendő Johnson & Johnson-féle vakcina például 72 százalékos hatásosságot mutatott az Egyesült Államokban, 61 százalékot Dél Amerikában és 64 százalékot Dél-Afrikában, ami jól mutatja a különböző régiókban arató vírus variánsok hatását. Mindeközben a 95 százalékos hatásossággal minden kétkedőt meggyőző Pfizer-BioNTech páros már november közepén, vagyis a most aggodalomra okot adó mutánsok megjelenése előtt lezárta a maga klinikai vizsgálatát, ezek hatása az ő eredményeikben még nem tűnhetett fel. 

Fontos szem előtt tartani, hogy az oltások elsődleges célja nem az, hogy megvédjék a beoltottakat mindenféle tünetektől, hanem az, hogy megvédjék őket a betegség súlyos, akár maradandó károsodásokkal járó kialakulásától, illetve attól, hogy belehaljanak a fertőzésbe. Eddigi ismereteink alapján erre mindegyik engedélyezett oltás alkalmas, ezért is biztatnak a szakemberek arra, hogy bármelyiket is ajánlják fel valakinek, fogadja el. 

4. AstraZeneca

Az AstraZeneca vakcináját számos országban nem ajánlják, illetve pár nappal ezelőttig nem ajánlották, idősebbeknek. Ennek oka félreértések sorozata. Az európai gyógyszerhatóság, az EMA 18 év fölött további korosztályi megkötés nélkül engedélyezte ezt a vakcinát. Az EMA ajánlásának ellenére döntött úgy több európai ország, hogy csak 55, 60, vagy 65 éves korig engedélyezi a vakcinát. A lavinát Európában Németország indította el, ahol először a Handelsblatt gazdasági lap írta meg névtelen, állítólag egészségügyi minisztériumi forrásra hivatkozva, hogy az oltás idősebbek esetén hatástalan, majd a német járványügyi hatósági szerepét betöltő Robert Koch Intézet (RKI) Állandó Oltási Bizottsága (Stiko) jelentette be, hogy véleménye szerint a készítmény hatékonysága nem bizonyított az idősebbeknél, így csak a 65 év alattiaknál javasolják a használatát.

A dolog annyiból érthető, hogy az AsztraZeneca klinikai vizsgálata statisztikailag több fejfájást okozó eredményt is produkált. A vizsgálat első szakaszában nem vettek részt idős emberek. Később azonban, a kísérletben részt vevő első és a második csoport között egy lépésben három ponton változtatták meg a protokollt (adagolás, oltások közötti időintervallum, résztvevők demográfiai összetétele) – ez az egyik olyan fejlemény, ahol megmutatkozott, hogy a vakcinákat nagyon nagy időnyomás alatt fejlesztették. Később ezt bonyolította, hogy a kezdeti brit kísérleti csoportokhoz csatlakozott egy brazíliai csoport is. A biztonságosságot ezek a változások nem veszélyeztették, de ezek fényében nem meglepő módon statisztikailag hirtelen nehezebbé vált szétszálazni, hogy pontosan melyik változás okozta a kezdeti 90 százalékos hatásosságról a későbbi 60 százalékos hatásosságra történő csökkenést. Ezen kívül eleve kevesebb 55 év fölötti résztvevő volt az egész vizsgálatban, így rájuk nézve statisztikailag nem lehetett mindig eléggé erős következtetéseket levonni. A mazochizmusra hajlamosak itt böngészhetik a harmadik fázisú vizsgálat eredményeinek részleteit.

Ennek ellenére szakértők kezdettől azt feltételezték, hogy a vakcina valószínűleg az idősebbeknél is hatásos lesz, és azóta ezt a gyakorlati tapasztalatok bebizonyították. Egy több milliós mintára alapozó skót tanulmány például megállapította, hogy a Pfizer vakcina első dózisa 85 százalékkal, az AstraZeneca első dózisa pedig 94 százalékkal csökkentette a kórházba kerülés esélyét. Egy brit tanulmány szerint a 70 év fölöttiek között egy adag Pfizer 60-70 százalék közötti hatásossággal akadályozta meg a tünetekkel járó fertőzés kialakulását, egy adag AstraZeneca pedig 60-75 százalékkal.

Mindezek fényében Franciaországban (ahol Emmanuel Macron köztársasági elnök pár hete meg „kvázi hatástalan” vakcináról beszélt a 65 év fölöttiek körében, az Európa Miniszter pedig hazardírozásnak nevezte a britek stratégiáját), már el is törölték az eredeti korhatárt, két nappal később pedig Németországban és másnap már Magyarországon is követték ezt a példát.

5. Sinopharm

A kínai vakcina, illetve vakcinák körül nagyon sok a kérdőjel, de a jogos fenntartások mellett olyan aggodalmak is megjelennek, amelyeket viszonylag könnyű eloszlatni.

Ezek közé tartozik, hogy Kína miért exportálja a világba mindenfele a vakcináit, miközben a saját lakosságát még nem oltotta be. Először is Kínának nem különösebben sürgős az oltási kampány, náluk nincs járvány, és lassan 11 hónapja nincsenek lezárások sem. A kínai gyárak kapacitásai is végesek, és a vakcinákat sokkal jobban tudják diplomáciai kapcsolatok építésére, illetve a saját hírnevük helyrepofozására használni, mint otthon, az akut veszélynek nem kitett saját lakosság oltására. Itt egy remek cikk a dolog geopolitikai vetülete iránt érdeklődőknek.

Másodszor igaz ugyan, hogy Kína eddig a lakossága kevesebb mint 4 százalékát oltotta be, viszont ez is több mint 50 millió embert jelent. Végül pedig náluk az a stratégia, hogy a legvalószínűbb terjesztőket, például a taxisofőröket, a külföldre küldött munkásokat, üzletembereket veszik előre a sorban. 

Ez az oka annak a gyakran emlegetett ténynek is, hogy Kínában 60 év, vagyis épp a nyugdíj korhatár felett egyelőre nem oltanak. Fontos megemlíteni viszont, hogy a Sinopharm vakcinát bevezető többi ország (pl. Szerbia, Egyesült Arab Emirátusok) minden korosztálynak adja ezt az oltást, és semmilyen különösebb mellékhatásról nem számoltak be eddig. 

Szintén sokszor emlegetik, hogy a kínai vakcinának nem volt harmadik fázisú klinikai vizsgálata. Ez a félreértés abból adódik, hogy a vakcinát egyes helyeken már a harmadik fázisú vizsgálat lezárulása előtt engedélyezték, ez azonban nem jelenti azt, hogy ezek végül nem zajlottak le. Mindemellett azonban valós problémát jelent, hogy ezeknek a vizsgálatoknak az eredményeit mindezidáig nem publikálták részletesen, illetve a magyar hatóságok sem hozták nyilvánosságra, hogy pontosan mit láttak az általuk tanulmányozott dokumentációban, így jelenleg a közvélemény csak sajtóközleményekben megjelent adatokra támaszkodhat. 

Magyarországgal ellentétben Hongkong nyilvánosságra hozta, hogy az ő hatóságuk mit látott pontosan az ott engedélyezett kínai vakcina klinikai vizsgálatát áttanulmányozva. Érdekes olvasmány, valami hasonlót kellene látni Magyarországon is a Sinopharmról. A lényeg, hogy még ez az enyhe betegséget egyébként hírhedten csak 50 százalék körüli hatásossággal megakadályozó SinoVac vakcina is gyakorlatilag minden esetben megakadályozza a súlyos esetek kialakulását.

Arra a kérdésre, hogy miért nem adják be a kínai vakciná(ka)t engedélyezésre az EMA-hoz, az a feltételezés a legelfogadhatóbb, hogy semmi szükségük a rendkívül bonyolult európai engedélyezési eljárással bíbelődni, miközben sorban állnak náluk a vásárlók a világ minden pontjáról. Pénteken (az engedélyezési folyamatot egyébként már elindító) Szputnyik V vakcina mögötti social media csapat egy meglehetősen provokatív üzenetben fel is vetette ezt a gondolatmenetet az orosz vakcinával kapcsolatban.

6. Az ismétlőoltások időzítése

Sokakban felmerült a kérdés, hogy aggodalomra ad-e okot az ismétlő, avagy második oltás időpontjának eltolása. Az válasz erre egyértelműen nem.

A Pfizer vakcináról már az azt feltaláló Ugur Sahin és a létrejöttét lehetővé tevő technológiát feltaláló Karikó Katalin is elmondták, hogy ki lehet tolni a két oltás között eltelt időt a Magyarország által most alkalmazott öt hétre. Egyébként már az eredeti klinikai vizsgálatból is világosan látszik, hogy a placebo és a vakcinált csoport szétválása az első oltás után kb. 14. naptól kezdődik, vagyis ekkor már jelentős védelem alakul ki

Az AstraZenecáról a korábban már emlegetett klinikai vizsgálat óta kiderült, hogy nemcsak megengedett a két adag közötti több hetes szünet, hanem a vakcina egyenesen hatásosabb, ha nagyobb az időbeli távolság az 1. es a 2. adag beadása között. 

7. Gyerekek

A statisztikai adatokból és az orvosok beszámolóiból egyre inkább kirajzolódik, hogy a vírus változásával az eddig valamilyen okból megkímélt gyerekek is fogékonyabbá váltak a fertőzésre. Izraelben például, amely gyakorlatilag a Pfizer vakcina hatásának vizsgálatára szolgáló élő laboratórium, mostanra a 19 év alatti korosztály vezet a fertőzések tekintetében.

Ennek megfelelően az ottani egészségügyi szakértők, ahelyett, hogy a felnőtt lakosság példátlanul gyors oltási kampány sikerének babérjain üldögélve várnák, hogy a járvány kezdetet óta emlegetett 60-70 százalékos bűvös átoltottsági határnál elérik a nyájimmunitást, már azt tervezik, hogyan fogják megszervezni a 16 év alattiak oltását, amint megérkeznek a kimondottan az erre a csoportra vonatkozó klinikai vizsgálatok biztonságossági adatai. A Pfizer és a Moderna 12, az AstraZeneca 6, a Sinopharm pedig 3 éves kortól teszteli a vakcináik biztonságosságát és hatásosságát. 

Forrás: ourworldindata.org

8. Újrafertőződés

Az oltások nem nyújtanak teljes védelmet a fertőzés ellen, és egyik oltás sem kezd varázsütésre, a beadás után azonnal hatni. 

A hír, miszerint „Megfertőződött a brit vírusmutációval egy németországi idősotthon 14 beoltott lakója”, itthon is elég komoly riadalmat okozott. Ez a cím így ugyan eléggé ijesztően hangzik, valós hírértéke azonban éppen annak lett volna, hogy hiába tört be ebbe az idősotthonba a vírus, csak tünetmentes vagy enyhe lefolyású fertőzéseket okozott. 

Ez azonban csak az immunitás kialakulása után várható. A különböző vakcináknál különböző ideig tart az immunitás kialakulása, de az első adagtól számított 14 nap előtt egyik esetében sem lehet számottevő védettségről beszélni, ezt azonban mintha nem hangoztatnák eleget a hatóságok sehol a világon.

A brit adatok szerint a beoltott népesség az oltás utáni két hétben egyenesen nagyobb eséllyel fertőződött meg, mint előtte. Ez arra utal, hogy a beoltottak közül sokan elhamarkodottan dobják el az óvintézkedéseket, még azelőtt, hogy kialakulna a védettségük. 

A cikk szerzője közgazdász, a Spitzberg Partners berlini elemzője, az amerikai Johns Hopkins Egyetem nemzetközi tanulmányok intézetének alumnája.

Járvány, klímaváltozás, forradalmak – mindez csak három dermesztő arca annak a felbolydult világnak, ami ránk vár. Lesz még neki jó pár. Ha teheted, segítsd a munkánkat, mi megháláljuk a bizalmadat, és ebben a nagy zavarodottságban hitelesen, alaposan és közérthetően magyarázzuk el, hogy a legégetőbb kérdésekre milyen válaszokat adnak a sárgolyó legnagyobb elméi. Maradj velünk. Támogatom a Qubit szerkesztőségét!

Korábbi kapcsolódó cikkeink: