Magyarországon eddig több mint 680 ezren kapták meg a koronavírus elleni vakcina legalább első adagját, ami azt jelenti, hogy száz emberből átlagosan több mint nyolcan kaptak védőoltást. A következő hetekben ez a szám az oltóanyagok folyamatos beérkezésével remélhetőleg gyorsan nő majd, amire az utóbbi napokban tapasztalt, meredeken emelkedő fertőzésszámok és az új vírusvariánsok terjedése miatt nagy szükség lenne.

A járvány visszaszorításához elengedhetetlen a nyájimmunitás: a WHO korábban úgy becsülte, hogy ennek eléréséhez a koronavírus reprodukciós rátáját tekintve a népesség 65-70 százalékának korábbi fertőzés vagy oltás révén kialakult immunitása szükséges, míg az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ, az ECDC 67 százalékkal számol járványmodelljeiben. A hivatalos adatok szerint eddig Magyarországon 389 622 koronavírusos fertőzést regisztráltak, de ennél sokkal többen is áteshettek tünetmentesen a betegségen.

Szerencsére úgy tűnik, hogy a beoltottak számának növekedésével és a vakcinák beérkezésével párhuzamosan valamelyest az oltási hajlandóság is fokozódni látszik. A KSH 2020. november 30-tól kezdődő heti mérései alapján az első héten a válaszadók 15 százaléka mondta azt, hogy biztosan beoltatná magát, a február közepén mért adatok már a megkérdezettek 40 százalékánál jelzik ugyanezt. Az oltást vehemensen elutasítók száma is csökkent: novemberben a lakosok 36 százaléka, míg februárban már csak 26 százalékuk utasította el teljes mértékben az oltást. Bár a koronavírus elleni vakcinák regisztrációjától kezdve a választási lehetőségeken át az oltási sorrendig sok tényező bizonytalan, az eddigi információk alapján összeszedtünk néhány praktikus tudnivalót az oltakozáshoz.

Hogy áll az oltási terv, és jelenleg ki kaphat oltást?

A magyarországi oltási terv nem nyilvános, még parlamenti képviselőknek sem adják ki, így hivatalosan csak az operatív törzs szórványos nyilatkozataiból, illetve egy kevesebb mint 500 szavas kivonatból tudható, hogy milyen társadalmi csoportok számítanak kiemeltnek a koronavírus elleni vakcina beadásánál. A 80 oldalas terv ettől még létezik, ki is szivárgott, ebből, illetve az azóta eltelt időszakban tett hivatalos nyilatkozatokból szűrhető le, hol tartunk a végrehajtásával.

• 1. csoport: az egészségügyben dolgozók (172 600 fő) kampányszerű oltása lezárult, azokat oltják, akik eddig valamilyen okból kimaradtak.

• 2. csoport: a szociális ellátásban dolgozók és szociális ellátásban részesülők (146 483 fő), vagyis például az idősotthonok és bentlakásos szociális intézmények kampányszerű oltása is lezárult, közülük szintén az eddig valamilyen okból kimaradtak kaphatják meg a vakcinát.

• 3. csoport: a COVID-19 fertőzés szempontjából kockázati csoportba tartozó 60 évesnél idősebbek, és a 60 éven felüli krónikus betegség(ek)ben szenvedők oltása szintén zajlik. Az oltás a 90. életévét betöltöttekkel kezdődik, majd az egyre fiatalabb életkori kategóriák következnek, végül ez a kör a 60-65 év közötti, krónikus betegségi körbe nem tartozókkal zárul. (1 756 528 fő)

• 4. és 5. csoport: a közigazgatási szerveknél és a rendvédelemben dolgozók oltása még nem kezdődött el.
• 6. csoport: 18-59 évesek, akiknél fennállnak a fokozott kockázatot jelentő alap/társbetegségek (470 928 fő), oltása elkezdődött.
• 7. csoport: kritikus infrastruktúrában dolgozók (405 érintett üzem, 31 000 fő) oltása még nem aktuális.
• 8. csoport: valamennyi 18-59 éves, akik a fenti csoportokba nem tartoznak (4 380 000 fő), vakcinációja, vagyis a tömeges oltások fázisa még nem kezdődött el. Az, hogy a jelenlegi ütemezés mellett ki mikor kerül sorra, például ezzel a kalkulátorral becsülhető meg.

Jelenleg az oltandókat a háziorvosok értesítik, és az oltások oltópontokon történnek. Tömeges oltásra 102 kórházban, 120 szakrendelőben és 5004 háziorvosi rendelőben jelöltek ki oltópontokat.

A hivatalos tájékoztatás szerint az eddig kimaradt egészségügyi dolgozók oltása vagy második oltásuk a Pfizer/BioNTech vakcinájával folyik, az idősotthonokban a Moderna oltóanyagát használják, míg a regisztrált legidősebbeket Pfizer-vakcinával, néhány kórházi oltóponton pedig Szputnyik vakcinával kezdték oltani. Az orosz oltóanyag azonban csak akkor használható, ha bizonyos kockázati krónikus betegségek kizárhatóak. A kínai Sinopharm vakcinát a héten kezdik el használni szintén ennek a korcsoportnak a beoltására, míg a 60 év alatti krónikus betegek oltásához az AstraZeneca vakcinája áll a háziorvosok rendelkezésére.

Mikor és hova mehetünk oltakozni?

A mostani oltási szakaszban a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől kapott lista alapján a háziorvosok értesítik a praxisukhoz tartozó oltandókat az oltás pontos helyéről és időpontjáról, és arra kérnek mindenkit, hogy az előre egyeztetett időpontra pontosan érkezzenek. A legidősebbek oltása otthonukban is történhet.

Az egészségügyi dolgozók az egyes kórházi oltópontokon jelentkezhetnek oltásra, általában megadott időpontra. Mivel azonban a Pfizer vakcinájából 1 ampullával 6 embert tudnak beoltani, és az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) oldalán megjelent tájékoztatás szerint a kiolvadt és felhígított vakcinát 6 órán belül fel kell használni, az esti órákban addig nem kezdik el az oltást a kórházi oltóponton, amíg össze nem gyűlik 6 ember. Ehhez a következő napra regisztráltakból igyekeznek behívni embereket, ha szükséges, de ez nem minden esetben sikerül.

Ki nem kaphat oltást?

Jelenleg a NEAK dönt arról, ki kaphatja meg az oltást, amelynek beadását a háziorvosok szervezik meg. Ezt követően második lépésben már a háziorvosoknak kell megvizsgálni, hogy az oltásra jelentkezetteket egészségi állapotuk alapján ténylegesen beolthatják-e. Ehhez mindegyik oltástípusnál rendelkezésre állnak támpontok. Egyik vakcina sem adható be akut lázas betegnek, vagy olyannak, aki három hónapon belül esett át a koronavírus-fertőzésen, vagy aki a vakcinák bármely összetevőjével szemben korábban súlyos allergiás reakciót tapasztalt. Ugyanígy nem javasolják azoknak sem, akiknél korábbi védőoltás anafilaxiás reakciót váltott ki. Mivel a vakcinákat várandós nőkön nem tesztelték, ezért nekik a Szputnyik V oltóanyagot és a Sinopharm vakcináját nem javasolják, a többi vakcinánál az esetük egyéni mérlegelés kérdése. A fogamzásképes nőket arra figyelmeztetik, hogy az oltást követően legalább két (AstraZeneca) vagy három hónapot (Pfizer) várjanak a terhességgel.

Az orvosok minden esetben az oltások alkalmazási előiratát követik az oltandók kiválasztásakor. Az oltást megelőzően pedig rákérdeznek arra, hogy az illetőnél fennállnak-e krónikus betegségek, ismert allergiák, akut és autoimmun betegségek, vérképzőszervi, esetleg idegrendszeri problémák, vagy hogy a beoltandó szed-e a bármilyen gyógyszert, kapott-e esetleg az elmúlt három hónapban az immunrendszerét gyengítő kezelést, vagy előfordult-e már valaha, hogy oltás közben rosszul lett. Kizáró ok, ha valaki a következő egy hónapban műtéten esik át, vagy ha az időpontját megelőző két hétben valamilyen védőoltást kapott.

A Szputnyik V vakcina akut, fertőző és nem fertőző betegségek, valamint krónikus betegségek esetén a gyógyulás vagy tünetmentessé válás után 2-4 héttel, vírus okozta légzőrendszeri fertőzés vagy akut gyomor-bélrendszeri fertőzés esetén a testhőmérséklet normalizálódása után adható be. A nem megfelelően kezelt cukorbetegség, a súlyos vérképzőszervi panaszok, az epilepszia és más központi idegrendszeri problémák, a szív- és keringési rendellenességek, az autoimmun és rosszindulatú daganatos, immunhiányos betegségek kizáró oknak számítanak.

A Sinopharm vakcinája esetén az oltóanyag beadása ellenjavallt, ha az oltandó krónikus betegsége (cukorbetegség is) nincs megfelelően egyensúlyban, esetleg épp a krónikus betegség akut fellángolását tapasztalja, vagy kórtörténetében túlérzékenység szerepel.

Felkészülés az első oltásra

Az oltás előtt a háziorvos elküldi az oltással kapcsolatos tájékoztatót és a hozzájáruló nyilatkozatot, habár a Qubitnak küldött dokumentumon azt például nem tüntették fel, milyen típusú oltást használ majd az orvos. Egyelőre úgy tűnik, hogy ez a személyes profilból következtethető ki, ez sem egységes azonban, az egészségügyi felsőoktatásban részt vevőket például már az oltás előtt tájékoztatták az oltástípusról. Ha valaki részletesen kíváncsi az egyes oltások tájékoztatóira és alkalmazási előírásaira, ezek itt találhatóak: Pfizer/BioNTech, Moderna, AstraZeneca, Szputnyik V és Sinopharm.

A hozzájáruló nyilatkozatra azért van szükség, mert az oltás beadása önkéntes, senki nem kötelezhető rá. Ha valaki azonban rászánja magát, ezt a nyilatkozatot érdemes még az oltás előtt kitölteni, hogy a háziorvosnál vagy az oltóponton a váróban időt lehessen spórolni. A tapasztalatok szerint a kitöltéshez tollat sem mindenhol adnak, sőt beszámolók alapján van, ahol nem biztosított a váróban a megfelelő távolságtartás sem.

Az oltás előtt egyébként semmilyen komolyabb felkészülésre nincs szükség, bár előző nap az alkohol fogyasztását vagy tudatmódosító szerek használatát nem javasolják.

Az első oltás és a mellékhatások

Közvetlenül az oltás előtt ideális esetben az asszisztens lázat mér, az orvos megvizsgálja az oltandót és feltesz még néhány kérdést a korábban felsorolt betegségekről, kórtörténetről. Ezután a jobbkezesek a bal karjukba, a balkezesek a jobb karjukba kapják meg a vakcinát. Maga az oltás beadása minimális fájdalommal jár. Ezt követően az orvosi személyzet még nagyjából 15-30 percig megfigyeli a betegeket, hogy ha bármilyen azonnali reakció fellépne, elláthassák, de ez rendkívül ritka. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora néhány napja azt mondta, eddig egyetlen esetről tud csak, amikor egy páciensnél anafilaxiás sokk lépett fel.

Az oltás beadását követően néhány óráig általában még nem érezni semmit, az oltóanyag hatása lassan indul be. Később azonban felléphet fájdalom vagy duzzanat a beadás helyén, fejfájás, hidegrázás, fáradtság, esetleg izomfájdalom. Nagyon ritkán megnagyobbodhatnak a nyirokcsomók (hónalji nyirokcsomó duzzanata, érzékenysége), végtagfájdalom, álmatlanság, esetleg az injekció beadási helyén viszketés tapasztalható. Az első oltás után a beoltottak többsége általában enyhe mellékhatásokról számol be.

A két oltás közötti időszak

A koronavírusos megbetegedés elleni védettség kialakulásához általában két oltásra van szükség, és bár az első oltás is ad bizonyos védettséget, a teljes védelem csupán 1-2 héttel a második adagot követően alakul ki. Így ritkán, de előfordulhat, hogy valaki az első oltás után megfertőződik és tüneteket tapasztal, ezért a két oltás közötti időszakban nem árt a fokozott óvatosság.

A két oltás beadása között oltástípusoktól függően legalább 21 nap telik el, így a védettség kialakulására az első oltástól számítva majdnem egy teljes hónapot kell várni. A Pfizer és a Szputnyik V esetén az első oltást követő 21. napon, a Moderna vakcinájánál a 28. napon, a Sinopharm esetén a harmadik-negyedik héten, az AstraZeneca esetén a negyedik héten adják be a második oltást, habár a legújabb, bár még nem peer-reviewed kutatási eredmények azt mutatják, hogy az AstraZeneca esetén a két oltás közti 8-12 hét különbség nagyobb hatásossággal jár. A Qubit által megkérdezett egészségügyi dolgozók szerint a második oltás pontos beadási idejének meghatározásakor az oltóorvosoknak körülbelül 1-1 napnyi mozgásterük van.

A második oltás és a mellékhatások

A második oltás időpontját már az első adag beadása után megbeszéli az orvos a pácienssel, aki így néhány hétre előre ehhez alakíthatja napirendjét. Ha a tervezett időpont mégsem működik (például akut betegség esetén), az oltóorvossal megbeszélt időpontra lehet cserélni. Az oltóanyag típusánál azonban nincs mozgástér: az első és a második oltást ugyanazon oltóanyaggal kell elvégezni, ezeket egyáltalán nem lehet felcserélni.

A második oltásnál nagyjából ugyanaz vonatkozik a felkészülésről és a mellékhatásokról is, mint az elsőnél, hozzátéve, hogy általában a második oltás után több beoltott is erősebb mellékhatásokról számolt be: elhúzódó fejfájás, néhány napig tartó, magasabb láz. Ezek enyhítésére viszont jól alkalmazhatóak a fájdalom- és lázcsillapítók, például a paracetamolt tartalmazó termékek. Ezeknek a mellékhatásoknak a megjelenése azt jelenti, hogy a szervezet reagál az oltóanyagra, és az immunrendszer beindítja védekezési mechanizmusát.

Az OGYÉI honlapján bárki bejelentheti a tapasztalt mellékhatásokat, ami azért lehet hasznos, mert a jelenlegi mellékhatáslistákat az egyes vakcinák harmadik fázisú tesztelésekor alakították ki, ezt pedig a beérkező, újabb információk fényében a szakmai szervezetek, például az OGYEI vagy az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) folyamatosan frissíti. Az EMA honlapján a Moderna és a Pfizer vakcinájával kapcsolatos eseteket adatbázisukban bárki meg is nézheti, és ott is jelentheti a mellékhatásokat. A regisztrált 54 828 esetből Magyarországról eddig 190 eset került be az adatbázisba.

Oltásigazolás és védettségi igazolvány

Az első és a második oltás után a beoltottak papíralapú igazolást kapnak arról, hol, mikor, milyen egészségügyi szolgáltató és pontosan melyik orvos adta be nekik a vakcinát, melyik testrészükbe és az oltás visszakövethetősége érdekében milyen gyártási tételszám vagy lot-szám szerepel az injekciós üveg címkéjén.

A kormány tájékoztatása szerint emellett márciustól digitális formában és plasztikkártyán védettségi igazolványt kapnak mindazok, akik meghatározott időn belül felgyógyultak a COVID-19 betegségből és akiket az EU-ban, illetve Magyarországon engedélyezett oltóanyaggal beoltottak. Ez a gyógyulástól számítva hat hónapig, oltás esetén határidő nélkül lesz érvényes.

Véd-e az oltás az új vírusvariánsok ellen?

A jelenleg Magyarországon használt és engedélyezett oltóanyagokat a B.1.1.7 és a B.1.135 vírusvariánsok, vagyis a brit és a dél-afrikai variáns megjelenése előtt fejlesztették ki, ezért még viszonylag keveset tudni arról, hogy az elérhető vakcinák hatásosak-e ezekkel szemben. Az eddigi tudnivalókat az alábbi táblázatban foglaltuk össze.

Mennyi ideig tart a védettség? Oltás után továbbra is viselni kell a maszkot?

A vakcina hatóanyagai típustól függően napokon belül teljesen kiürülhetnek a szervezetből, és kizárólag a szervezet természetes immunválasza marad vissza. Az mRNS-alapú vakcinák esetén a legnagyobb kihívás a tudósoknak az, hogy a hírvivő RNS ne órákon belül bomoljon le, mára ezt az időtartamot sikerült meghosszabbítani, így a Pfizer és a Moderna oltásai néhány napon belül távoznak a szervezetből. A korábbi tapasztalat azt mutatja, hogy a vektorvakcinák, mint az AstraZeneca oltása vagy a Szputnyik V, általában legfeljebb két hét alatt ürülnek ki a szervezetből. A kínai Sinopharm hagyományos technológiával, elölt vírussal előállított oltóanyaga viszont olyan adjuvánst tartalmaz, amely hosszabb ideig a beadott oltás helyén marad.

A védőoltás a COVID-19 betegség kialakulása ellen véd, a koronavírussal való megfertőződés ellen viszont nem. Vagyis az, aki megszerezte a védettséget, elkaphatja ugyan a SARS-CoV-2 vírust, de tüneteket nem tapasztal majd. A kutatók azt viszont még nem tudják, hogy a kifejlesztett ellenszer megakadályozza-e mások megfertőződését, vagyis a fertőzés átadásának veszélye továbbra is fennáll.

A tudósok egyelőre még azt sem tudják, pontosan meddig tart a COVID-19 betegség elleni védettség. Az Amerikai Járványügyi Központ (CDC) tájékoztatása szerint rendkívül ritkán fordul elő, hogy a COVID-19 betegségből való felgyógyulást követő 90 napban bárki megfertőződjön, és a szervezetben képződő antitestek mennyiségétől függően a kutatók általában hat hónapban határozzák meg a védettség maximális időtartamát. Az oltások esetén azonban még egyáltalán nem tudni, mennyi ideig tart ki a hatásuk, hiszen laboratóriumon kívüli körülmények között az oltások viselkedését a vakcinációs kampányok futásával párhuzamosan épphogy elkezdték felmérni.

Ezért a maszk viselésére az oltás után is szükség van, sőt valószínűleg a korlátozásokat is csak akkor fogják teljesen feloldani, ha az emberek nagy része átesett már az oltáson vagy a betegségen.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás

link Forrás