Szén-dioxidot von ki a levegőből az alga borítású csodaruha
A divatipar felel az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentős hányadáért, becslések szerint a 4-10 százalékáért. Mennyiben változna ez, ha maguk a ruhák lennének képesek szén-dioxidot kivonni a levegőből?
Az idén március 1-jétől 10-éig tartó párizsi divathéten mutattak be egy sor ruhadarabot, amelyeket ebben a szellemben fejlesztett ki a londoni Post Carbon Lab dizájnstúdió az EgonLab ruhamárka és a francia PSA-csoporthoz tartozó DS Automobiles cég támogatásával. A kísérleti projekttel azt is demonstrálták, hogyan aknázhatja ki az iparág a számos már létező innovációt a ruhaanyagok területén.
A kollekció négy uniszex darabból áll, egy dzsekiből, egy ballonkabátból és két pólóból. Mindegyik képes szén-dioxidot elnyelni és azt oxigénné alakítani – ugyanis élő és fotoszintetizáló algák borítják őket. A pólókat teljes egészében moszatok borítják, míg a kabátoknak csak egyes részeit. A csodapóló borítását a Post Carbon Lab természetes összetevőkből, például növényekből és élesztőből kivont tápanyagokból, ásványokból és vízből állította elő.
Szemre és tapintásra teljesen normálisnak tűnnek az élőlényekkel borított ruhák, az tény viszont, hogy nem lehet a többivel együtt bedobni őket a mosógépbe, és a szokott módon mosni, öblíteni, esetleg vasalni. Ehelyett mindennapi permetezést igényelnek, és időnként ki kell őket teríteni a napra. Kézzel szabad mosni őket, pH-semleges öblítővel öblíteni, és világos, levegős helyen tárolni, ahol nincsenek kitéve közvetlen hőhatásnak.
A csodaruha szénmegkötő képessége attól függ, hogy mennyire egészségesek a felületén élő algák. Ha jól bánnak velük, évekig eléldegélhetnek üvegházhatású gázon, de azt is tudni kell, hogy melegben jobban funkcionálnak, mint hűvösebb éghajlaton vagy a téli hónapokban.
A karbonelnyelő kollekció a ruhákkal való viszony teljes újragondolását jelenti: ahelyett, hogy viselőik elhordanák és eldobnák őket, gondoskodni kell róluk, mint egy háziállatról vagy szobanövényről. Természetes anyagokból készültek, és a létezésük közvetlen hatással lehet bolygó egészségére is.
Arról persze nincs szó, hogy a kollekció készen állna a tömeggyártásra, de más dizájnereket és biológusokat is arra sarkallhat, hogy tervezzenek olyan ruhákat, amelyeknek a legyártása nem zsákmányolja ki a természetet, hanem esetleg még támogatja is. A kollekció előállítása természetes erőforrások felhasználásával és szén-dioxid-kibocsátással is járt, a hagyományos ruhákhoz képest azonban megvan az az előnye, hogy legalább valamit vissza is ad.
Az alga különösen hatékony a szén megkötésében, bár az algaborítás kialakulása 7-10 hétig is eltarthat a Post Carbon Lab szerint. De a kollekció darabjai már ebben az időszakban is 1,45 kilogramm szén-dioxidot távolítottak el a légkörből, körülbelül annyit, amennyit egy 6 éves tölgy használ fel fél év alatt.
Korábban egy kanadai-iráni tervező, Roya Aghighi kreált fotoszintetikus ruházatot, de ő nem textilt borított be moszatokkal, hanem egysejtű zöldalgákból készített ruhát, amelyeket polimerekből készült nanoszálak tartottak össze.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Hiába zöldülne ki a Zara, nem létezik olyan, hogy fenntartható fast fashion
A ruházati cégek adott esetben több energiát fektetnek zöld imidzsük kialakításába és fenntartásába, mint a valóban környezetbarát megoldások kidolgozásába. A Zara gyártójának vállalásai tiszteletreméltóak, de a cég úgy tesz, mintha máris a kezében lenne a zöld jövő kulcsa. Pedig nincs – reagáltak szakértők az Inditex júliusi bejelentésére.
Elon Musk 100 millió dolláros versenyt indít a szén-dioxid leválasztási technológiák fejlesztésére
Az X-Prize Alapítvány által lebonyolított, április 22-én a Föld napján induló versenyre a világ bármely pontjáról lehet jelentkezni. A cél az, hogy 2025-re használható technológia készüljön az üvegházhatású gáz gigatonnákban mérhető kivonására és biztonságos eltárolására.
Szén-dioxidból hoztak létre repülőgép-üzemanyagot oxfordi kutatók
A kutatók reményei szerint a jövőben közvetlenül szennyező gyárak és fosszilis erőművek mellé telepíthetik az üzemanyag-előállító létesítményeket, így létrehozva egy körkörös széngazdaságot.