Először térképezték fel, hogy mennyire károsítja a környezetet a Netflix

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

A Netflix most először hozta nyilvánosságra a cég működtetésének szénlábnyomát. Nem azért, mert eddig titkolták, hanem mert ők sem tudták pontosan, hogy az infrastruktúra üzemeltetéséhez mennyi energia kell, és mindez mekkora károsanyag-kibocsátással jár.

A környezetterhelés méréshez a Bristoli Egyetem kutatói által fejlesztett eszközt, a DIMPACT-et használták. A DIMPACT fejlesztését részben iparági szereplők finanszírozták. A rendszer tulajdonképpen egy komplex kalkulátor, amivel feltérképezhető a digitális médiacégek szén-dioxid-kibocsátása. A DIMPACT által vizsgált iparágak négy kategóriára bonthatók: videóstreaming, reklám, kiadói munka, illetve üzleti hírszerzés. A DIMPACT-tel szimulálható az adatközpontból streamelt sorozatok környezetterhelése.

Káros? De mennyire!

A DIMPACT-elemzés szerint egyórányi netflixezés körülbelül annyira károsítja a környezetet, mint 100 grammnyi szén-dioxid; kábé ennyit pöfög ki magából egy autó 400 méteren. A művelethez nagyjából annyi energia kell, amennyivel 4-6 órán át hajthatnánk egy 75 wattos szobaventilátort, vagy 15-40 percig egy 1000 wattos légkondicionáló berendezést. (A kétféle érték az amerikai és európai energiahálózat helyi sajátosságaiból fakad.)

Hogy mekkora környezetterhelést jelent a sorozatfüggőségünk? Attól függ, honnan nézzük. Ha leülünk megnézni egy filmet a Netflixen, az kevésbé károsítaná a környezetet, mint egy félórás autózás a moziig, de károsabb, mint mondjuk a a séta vagy az olvasás.

Káros, de mennyire?

A videóstreamerek környezetkárosító hatásairól sokat hallhatunk, de ezek az információk gyakran félrevezetők. Tavaly a Channel 4 egyik műsorában, a Dispatches-ben azt állították, a Despacito hétmilliárdszori megtekintése annyi energiát emésztett fel, amennyiből valójában a világ összes adatközpontja elműködne egy éven át. Egy másik kutatás szerint 30 percnyi online videózásnak akkora a szénlábnyoma, mint egy 6,5 kilométeres autóútnak. Ez az állítás egy hibás adatokat tartalmazó 2019-es francia kutatásra épül, amit azóta többször megcáfoltak; az online videózáshoz valójában az említett energiamennyiség századrészére sincs szükség.

Az viszont tény, hogy a streamelés csakugyan környezetszennyező. Bár a Netflix állítólag épp ezen szeretne változtatni, komoly lemaradásban vannak. A Google, a Facebook és a Microsoft is célként tűzték ki, hogy 2030-ra nullára csökkentik a szénlábnyomukat. Ahogy arra a New York Times cikke rámutatott, a Netflix ugyan támogatja az ötletet, de nem adott meg teljesítési céldátumot.

A Netflixnek első lépésként szüksége volt egy felmérésre, hogy meghatározzák a szénlábnyomuk pontos mértékét. Ezt azonban nem egyszerű megállapítani. Daniel Schien, a DIMPACT egyik tervezője szerint a nagyvállalatok szén-dioxid kibocsátását nem lehet hagyományos mérőeszközökkel felmérni, de a DIMPACT segítséget nyújthat a becslésben.

A DIMPACT-tel a Netflix azt is feltérképezheti, hogy a streamelés egyes folyamataihoz milyen emissziós értékek társulnak. Ezek ismeretében úgy tervezhetik át a szolgáltatást, hogy az adatközpont és az adattovábbítás a lehető legzöldebb legyen. Gyakorlati példa: ha a mérések azt mutatnák, hogy az adatközpont távolsága jár a legnagyobb környezetterheléssel, azon a Magyarországon népszerű tartalmak magyarországi szerverekre való átmozgatásával változtathatnának. Ha viszont a néző nélkül, üresben futó alkalmazások és eszközök fogyasztják a legtöbb energiát, az alkalmazásban lerövidíthetik a kikapcsolás reakcióidejét.

A Netflix a Carbon Trusttól is rendelt egy hatástanulmányt, ami várhatóan március végére fog elkészülni. Az eredmények ismeretében jobban látjuk majd, hogy mennyire voltak megbízhatók a DIMPACT becslései.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: