Ha Európán múlna, már május 10-én felélné az emberiség a Föld erőforrásait

A Természetvédelmi Világalap (WWF) 1969 óta minden évben meghatározza a túlfogyasztás napját, vagyis azt a dátumot, amikor az emberiség fogyasztása – globális átlagban – túllépi azt a mennyiséget, amit a Föld egy év alatt képes újratermelni. Így az év hátralévő részében a bolygó mindössze hitelezi az erőforrásait az embereknek.

Míg 1970-ben egészen december 23-ig sikerült kihúzni, a túlfogyasztás felgyorsulásával 1973-ban novemberre, 1979-ben októberre, 1997-ben szeptemberre csúszott előre a dátum, tavaly pedig már augusztus 1-én felélte az emberiség a Föld biokapacitását, így elképzelhető, hogy az idei dátum már egy júliusi napra esik.

Idén először az Európai Unióra vetítve is meghatározták a túlfogyasztás napját, amiből kiderül, hogy az EU a globális átlagnál sokkal durvábban éli fel a Föld tartalékait: május 10-én már kimerítettük az idei keretet.

Forrás: WWF

Ezt úgy állapították meg, hogy a Global Footprint Network adatai alapján az uniós lakosok ökológiai lábnyomát összevetették a globálisan elérhető, egy főre jutó biokapacitással. Vagyis ha a világon mindenki úgy élne és fogyasztana (ideértve a szenet, az ételt, a fát vagy a beépített területeket), mint egy EU-s állampolgár, akkor május 10-re az emberiség már felélte volna a Föld által egy év alatt újratermelhető erőforrásokat.

Magyarország jól teljesít, de még így is két Földre lenne szükségünk

Az EU a Föld biokapacitásának közel 20 százalékát használja fel, miközben a világ lakosságának csak a 7 százalékát adja. „Ha az Európai Unió ország lenne, akkor a harmadik legnagyobb ökológiai lábnyomú ország volna az Egyesült Államok és Kína után” – mondta Antal Alexa, a WWF Magyarország kommunikációs vezetője az MTI-nek.

Persze az EU-n belül is nagy az egyenlőtlenség a túlfogyasztás terén. A legdurvábban Luxemburg teljesített idén, a miniállam lakosai már február 16-án felélték a rájuk jutó erőforrásokat, míg Bulgária úgy teljesített a legjobban a június 22-i dátumával, hogy még ez is több mint egy hónappal korábbra esik a globális átlagnál.

Forrás: WWF

Magyarországra sem lehet panasz az EU-n belül, a bolgárok után a magyarok fogyasztása volt a második legfenntarthatóbb, de a jelenlegi adatok alapján így is június 14-re jósolták a magyar túlfogyasztás napját. Tehát nekünk is több mint két Földre lenne szükségünk egy évben.

Az EU-nak lassan el kellene kezdenie cselekedni

A WWF összefoglalója szerint a szénlábnyom jelenleg az EU ökológiai lábnyomának 60 százalékát teszi ki. A világ átlaghőmérséklete már 1°C-kal megemelkedett, ennek hatása pedig már Európában is érzékelhető. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint az árvizek, aszályok, hőhullámok és más éghajlati szélsőségek már 453 milliárd euró gazdasági veszteséget okoztak 1980 és 2017 között, és Európa-szerte több mint 115 000 emberéletet követeltek.

A klímaváltozás óriási terhet ró az ökoszisztémákra. Erre példa a korallfehéredés jelensége, amelyet a felmelegedő tengervíz miatt elsavasodó óceán okoz – pedig a korallzátonyok több mint 200 millió ember számára jelentenek fontos védelmet a viharokkal és az erős hullámzással szemben. Még ha sikerül is 1,5°C-ra korlátozni a felmelegedés mértékét, a korallzátonyok 70-90 százaléka akkor is elpusztul, 2°C emelkedés esetén viszont gyakorlatilag az összes odalesz. A korallzátonyok az összes tengeri faj egynegyedének adnak otthont, így pusztulásuk tömeges kihaláshoz vezetne.

Ha pedig a napjainkban jellemző, elegendőnek távolról sem nevezhető politikai kötelezettségvállalás marad uralkodó, a bolygó akár a 3,2°C-os globális hőmérséklet-emelkedést is elérheti.

Forrás: WWF

„A bolygó túlterhelése a biológiai sokféleség drasztikus csökkenéséhez vezetett, és mára többek között olyan problémákat okoz, mint a halállományok zsugorodása, a vízhiány, a talajerózió, a levegőszennyezés vagy az éghajlatváltozás. Ezek fokozzák az extrém időjárási körülményeket, az aszályokat, árvizeket és tűzvészeket, ami pedig további feszültségeket és konfliktusokat vált ki, és súlyosbítja a globális egyenlőtlenséget” – írja a WWF.

A szervezet „sürgeti a politikai képviselőket és az EU vezetőit, hogy kövessék az EU ökológiai lábnyomának csökkentésére irányuló tevékenységeket, és maradjanak a helyes úton a következő nemzetközi kötelezettségvállalások elérése érdekében”. Öt pontban foglalták össze a lényeget:

  • térjünk át a fenntartható fogyasztásra és élelmiszerrendszerekre,
  • 2040-re Európa legyen karbonsemleges,
  • állítsuk helyre az élővilágunkat,
  • védjük meg az óceánokat,
  • fektessünk a fenntartható jövőbe.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: