Már nincs olyan pontja a Földnek, ahol nem zavarná a csillagászokat a műholdas fényszennyezés
A kutatók évek óta kongatják a vészharangot, hogy az egyre nagyobb létszámú műholdflották tönkreteszik az éjszakai égboltot. Jelenleg sok ezer műhold kering a Föld körül, de számolni kell csaknem kétszer ennyi elromlott, kiégett, lerongyolódott és széthulló űreszközzel is.
A Science március 28-én szemlézte azt a legújabb nemzetközi kutatást, amely szerint már nincs olyan hely a Föld felszínén, ahonnan a műholdakról és az űrszemétről visszaverődő napfény ne zavarná meg a távcsövek tisztán látását.
A brit Királyi Csillagászati Társaság havi értesítőjében publikált tanulmány szerint a földi megfigyelések sosem voltak teljesen tökéletesek, mert a bolygó légköre mindig is torzította valamennyire az optikai észleléseket, de az elmúlt években ezrével pályára állított olyan műhold-rajok, mint az Elon Musk-féle Starlink, mára több mint 10 százalékkal növelték a korábban javarészt csak a felső légkör ionizált részecskéi által kiváltott hatást.
Korábbi kapcsolódó cikkeink:
Uram, ez a világűr, nem a csúcstechnológia szemétdombja
Ebben a pillanatban nem kevesebb mint 2787 műhold kering a Föld körül, de számolni kell csaknem kétszer ennyi elromlott, kiégett, lerongyolódott és széthulló űreszközzel is, amik az idők végezetéig sodródnak tehetetlenül a világűrben. A katasztrófa elkerüléséhez nemcsak átfogó törvényekre, hanem konkrét űrbéli stoptáblákra, behajtási engedélyekre, irányjelzőkre és sebességkorlátozásokra is szükség van.
Elon Musk műholdjai okozták a karácsonyi csillaghullást Magyarország egén
A rejtélyes jelenséget a Teslát és a SpaceX-et alapító milliárdos, Elon Musk távközlési műholdjai okozták.
De miért nem viszik a csillagászok egyszerűen az űrbe a távcsöveiket?
A kutatók egyre inkább kongatják a vészharangot, hogy a tervezett nagy műholdflották, mint a Starlink, tönkreteszik az éjszakai égboltot. A kérdést azonban nem lehet azzal elintézni, hogy használjunk űrtávcsöveket, a probléma ugyanis összetettebb.