Az észak-magyarországi kohászatnak emléket állítani kívánó fényoszlop úgy rongálja az éjszakai ökoszisztémákat, hogy közben beszennyezi a bükki csillagoségbolt-parkot.
Egy friss amerikai kutatás szerint az ütközés után a madárkórházba kerülő állatok 60 százaléka vagy belehal a sérüléseibe, vagy el kell altatni.
Pekingi kutatók a fényszennyezés hatását vizsgálták.
Az emberi tevékenység poláros fénycsapdái globálisan veszélyeztetik a biológiai sokféleséget fenntartó vizes élőhelyeket. Kriska György és Horváth Gábor, az ELTE kutatói Poláros világ című tudományos ismeretterjesztő filmjükben a „becsapott rovarok” szemszögéből mutatják be a jelenség iskolapéldáit.
Egy új tanulmány azt állítja, hogy ha nem sikerül visszafognunk a fényszennyezést, annak nemcsak a rovarokra, hanem az egész földi ökoszisztémára nézve is súlyos következményei lehetnek.
A MATE Kaposvári Campus Természetmegőrzési Tanszékének kutatói a főként szürkületben vadászó gyöngybagoly és a kimondottan éjszakai aktivitású macskabagoly viselkedését vizsgálták.
Az elmúlt években ezrével pályára állított olyan műhold-rajok, mint az Elon Musk-féle Starlink, mára több mint 10 százalékkal növelték a korábban javarészt csak a bolygó légköre által kiváltott torzító hatást.
Az ég szemlélésének napi gyakorlata már régen nem része a filozófiának, megszűnése a csillagászatban azonban új jelenség: a digitális technológia általánossá válásának következménye. „Az ég megfigyelőinek korszaka ezzel véget ér – írja Aleks Scholz – az új eget mérnökök és programozók »alkotják«”.