„A Hegyalja út mentén a Gellért-hegy meredek rézsűje eddig tövig kaszálva nem tudta megfogni a hegyről lezúduló vizeket. A magasabb gyep vízcsapda, megfogja az esőt, ami így nem hordja a talajt a közútra. A magasabb gyepvegetáció nem csak biodiverzebb, de olyan mint a szivacs: rengeteg vizet felfog és raktároz, nyáron sem engedi kiszáradni a talajt” – magyarázza Facebook-oldalán Bardóczi Sándor, Budapest tájépítésze, hogy miért nem berregnek gyakrabban a benzines fűkaszák mostanság a Gellért-hegyen.

Élőhelyrekonstrukció

A többszörösen összetett mondatoktól és a komplexebb ökológiai összefüggésektől sem visszariadó polgárok azt is megérthetik a posztból, hogy a magasabbra engedett gyep, vagy ha úgy tetszik a burjánzó gaz „élőhelye, menedéke nem egy védett rovarnak, vagy éppenséggel legelő a méheknek”.

Azzal, hogy a városkertészek a megszokottnál fésületlenebbnek hagyják meg a területeket, az élőhelyet rekonstruálják, mert mint Bardóczi írja, a mára jelentősen beerdősült Gellért-hegyen eredetileg nyílt és zárt sziklagyepek váltották egymást. A megmaradt gyepfelületeken ma is élnek védett és fokozottan védett lágyszárúak – sajnos nagyon kis számban.

„Ha nem kaszáljuk olyan gyakran a meredek rézsüket, amelyek közparki rekreációs gyepfelületként nem igazán értelmezhetők a nagy meredekségük miatt, akkor a védett fajok elterjedését is segítjük vele. Hiszen a Gellért-hegy nem csak közpark, de országosan védett természetvédelmi terület is!”

– írja a tájépítész.

Városi ökoszisztéma-szolgáltatás

Ráadásul, mivel nemrégiben fogadta el a Gellért-hegy stratégiai tervét a Fővárosi Önkormányzat, Bardóczi azt is kifejti, hogy ez a fajta – egyébként a bérbe adott vagy saját kezelésű nemzeti parki gyepterületeken évtizedek óta gyakorolt – kezelés „itt stratégiai kérdés, amelyet az elfogadott dokumentum is előír”. A főváros ezeken a foltokon a természetet próbálja visszacsempészni a városba.

„Ahol a szegélyeken vagy a nagyobb foltokon gyalogösvényt kaszálva lát, de meghagyott, kitáblázott ilyen területekkel találkozik a parkhasználó, ne a golfpálya jusson az eszébe, hanem a természetes vegetáció” – fogalmaz a tájépítész.

Bardóczi zárásként hozzáteszi:

„Szóval elnézést a »gazért«, etetjük a méheket, visszafogjuk a vizet és az eróziót, használjuk a természet ingyenes ökológiai szolgáltatásait...”

Korábbi kapcsolódó cikkeink:

Nyár elejére újabb klimatizált utcája lesz Bécsnek

Qubit.hu tudomány 2021. március 17.

Júniustól a Zollergasse közepére telepített 25 éves platánokból álló fasor és a szivacsváros-elv alkalmazása klimatizálja az utcát – írta szerdai közleményében Bécs Város Külképviseleti Irodája. Az osztrák főváros egyike a klímaválság által leginkább érintett városoknak Európában, és különösen magas a hőségnapok száma.

Elkészült Magyarország 20x20 méteres felbontású ökoszisztéma-térképe

Vajna Tamás tudomány 2019. november 11.

Ez az ország legrészletesebb nyilvános felszínborítási adatbázisa.

Budapest nem mediterrán városnak épült, de attól még túlélhetné az éghajlatváltozást

Vajna Tamás tudomány 2019. július 29.

A szűk utcák, a burkolt felületek, a növényzet hiánya és az épületek nagy hőkapacitása miatt a városi légkör a környezeténél melegebb, szárazabb és aktívabb felszíni áramlási rendszerrel bír. A magyar főváros jelenleg alig tud védekezni a globális éghajlatváltozással egyre sűrűsödő hőhullámok ellen, pedig számos urbanisztikai módszer létezik az épített környezet hatékony klimatizálására.