Elszárad a magyar fű, átvehetik a helyüket a kaktuszok
Az egyre súlyosabb aszályokban még a szárazságnak legjobban ellenálló őshonos fűfajok is elpusztulnak a Kiskunságban, ami a még ellenállóbb inváziós fajok terjedésének kedvez.
gyep
Épeszű vízgazdálkodással meg lehetne akadályozni Magyarország kiszáradását, már csak a politikai akarat hiányzik
A probléma forrása nem önmagában az aszály, vagyis, hogy nem esett elég eső, hanem a jelenlegi tájhasználat és művelési gyakorlat, ami talajtani, hidrológiai, agroökológiai értelemben is fenntarthatatlan – hangzott el a január 9-én rendezett Vízválasztó konferencián.
Bardóczi Sándor főtájépítész: Az egycentis gyep a városban nem más, mint fenntarthatatlan ökológiai sivatag
Mit tanultunk a Városliget és a Római-part körüli vitákból? Hogyan állnak Budapest zöld ügyei? Városi témákkal foglalkozó podcastsorozatunk újabb epizódjában Bardóczy Sándorral, Budapest főtájépítészével beszélget Édes Balázs urbanista.
Az ivóvizes locsolás olyan pazarlás, ami a szántóföldi öntözéshez hasonlóan gyorsítja Magyarország elsivatagosodását
Bár a július eleji ivóvízkrízist átmenetileg sikerült enyhíteni, a jelenlegi vízgazdálkodási gyakorlatot radikálisan át kell alakítani ahhoz, hogy az ország lakható maradhasson, és a mezőgazdasági területek ne váljanak pár évtized alatt sivataggá.
Kaszára, magyar!
Kombájn ide, damilos fűnyíró oda, a kaszálás a legtermészetkímélőbb emberi beavatkozás. Ahol eltérő időben, változó tarlómagasságokat hagyva kaszálnak, a természetközeli élőhelyeken végbemenő folyamatokat támogatják: növekszik a növények, a rovarfajok és a madarak száma. Az ilyen élőhelyek biodiverzitása egy nagyságrenddel biztosan meghaladja a két-három fűfajból álló pázsitokét.
A méhek után Budapesten legelő juhnyájakról álmodik Bardóczi Sándor, a város főtájépítésze
A méhlegelőkről elhíresült Bardóczi szerint a legelő-ökoszisztémák kialakításához fontos lenne, hogy legyen Budapestnek egy vagy több nyája. A szürke marhák és juhok legeltetésére a III. kerületi Mocsárosdűlő, az újbudai Tétényi-fennsík és a X. kerületi Felsőrákosi-rétek jöhetnek szóba.
Vadvirágos városi rétek nőnek Budapesten, de nem a kertészek lustasága miatt
Azzal, hogy a városkertészek a megszokottnál fésületlenebbnek hagyják meg a Gellért-hegyen a meredek rézsűket, a védett növénytársulásoknak otthont adó élőhelyeket rekonstruálják, ráadásul a területet erodáló csapadékvizet is megfogják.