A városi forgalom zaja rontja az énekesmadarak dallamtanulási képességeit

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Pontatlanságokhoz és időzítési problémákhoz vezethet a fiatal madarak dallamtanulási képességeiben a közlekedés zaja – állapította meg egy új kutatás, amit a Max Planck Ornitológiai Intézet, a párizsi Nanterre Egyetem és a manchesteri Metropolitan Egyetem kutatói készítettek.

A tanulmány kimutatta, hogy a fiatal zebrapintyek – a gyerekekhez hasonlóan – igen érzékenyek a zajra, mert az a fiatalkori tanulási képességeikre is kihat. A gyerekek és az énekesmadarak a szüleiktől lesik el a nyelvhasználat titkait; ebben az életszakaszban igen fogékonyak az új ismeretekre. Egy fiatal zebrapinty trillázása átlagosan 90 napon át finomodik, és a felnőtt életében ezt a dallamnyelvet fogja használni. (A szakirodalom ezt a folyamatot nevezi kikristályosodásnak.)

A városokban azonban a forgalom zaja nemcsak az emberek egészségét károsítja, hanem a madaraknak is állandó zajszennyezést jelent. Az embereknél a zajterhelés kimutatható egészségkárosodással jár, a gyerekeknél pedig hallásvesztéssel, illetve nyelvtanulási nehézségekkel.

A zaj gyengíti a szervezet immunválaszát

Hogy feltérképezzék, milyen hatásai vannak a krónikus zajnak a kognitív képességekre, a kutatók megvizsgálták, hogy a fiatal zebrapintyek milyen immunválaszt adnak, ha sokáig teszik ki őket a közlekedés zajának.

A kutatók zebrapintyfiókákat neveltek két különböző csoportban. Az érzékeny tanulási időszakban mindkét csoportot felnőtt madarak tanították a csicsergésre, de az egyik csoportnak közlekedési zajt is lejátszottak. A zajokat a zebrapintyek természetes élőhelyeinek közelében található forgalomban rögzítették.

A kutatók megvizsgálták az egyes hímek éneklési mintázatát, és összevetették, hogy a fiókák mennyire sikeresen sajátították el a hallottakat. Ezenfelül megvizsgálták a fiókák immunválaszait is növekedés közben. Azt találták, hogy a realisztikus városizaj-szintnek kitett madarak, akik csöndesebb fészkekben nőnek föl, gyengébb immunválaszt adtak, ami arra utal, hogy a konstans zaj krónikus stresszt idézhet elő a fiatal állatoknál. Azt is megfigyelték, hogy a nagyobb zajnak kitett példányok jelentős elmaradásban voltak a dallamtanulással: a kikristályosodás akár 30 százalékkal is elnyúlhatott, és a dallamkövetési képességeik sem voltak olyan pontosak, mint a kevesebb zajnak kitett társaiké.

„Az eredményeink azt sugallják, hogy a fiatal énekesmadarak – akárcsak a fiatal emberek – különösen sebezhetők a zajjal szemben, mivel egy kritikus fejlődési szakaszban hátráltathatja a tanulásukat.”

– mondta a kutatást vezető Henrik Brumm a Phys.org hírportálnak.

Az eredmények alapján arra is következtethetünk, hogy a környezeti zaj kulturális jellegű elváltozásokat okozhat a madarak dallamtanulásában. Ha a zaj miatt a felnőtt madarakban rosszul rögzül egy-egy dallam, azt torzult formában adhatják tovább az utódaiknak.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: