
Idegbajt kapnak a forgalom zajától a galapagosi aranyos lombjárók
Azok a madarak, amelyek zajos környezetben élnek, agresszívabban reagálnak a betolakodók jelenlétére is.
Azok a madarak, amelyek zajos környezetben élnek, agresszívabban reagálnak a betolakodók jelenlétére is.
Kutatók tizenegy tényező figyelembevételével listát állítottak össze az Egyesült Államok legzajosabb államairól. Egyben felhívják a figyelmet a zajszennyezés elleni küzdelem fontosságára.
A történelmet végigkíséri a zaj: már Rómában is a külvárosba költöztek az emberek az elviselhetetlen lárma miatt, az iparosodás pedig végképp betett a csendnek – és ennek már egészségügyi hátrányait is érezzük.
A zajszennyezés a fiókák növekedésére, egészségére és szaporodására is hosszú távú hatásokkal bír: a városi zajnak kitett zebrapintyek feleannyi fiókát hoztak világra, mint csendes környezetben nevelkedett társaik.
Hiába tiltották be a bálnavadászatot az ír partok mentén, a tengeri emlősökre nemcsak a szigonyok, hanem a mesterséges zajok is komoly veszélyt jelenthetnek: a cetfélék elkeseredetten próbálják túlkiabálni az emberi eredetű vízi lármát. Mi a megoldás?
A városi madarak agresszívabbak, mint vidéki társaik, de ha a vidéki vörösbegyeknek játsszák le a forgalom zaját, ők is nekiállnak böllönködni egymással. A hangosabb ének mellett az állatok a fizikai erőszaktól sem riadnak vissza, ha zajos környezetbe kerülnek.
Egy friss kutatás szerint a teknősök hallása időszakosan romlott, miután erősebb zajnak tették ki őket. Volt olyan példány, amelynek húsz perc után már helyreállt a hallása, de akadt olyan is, amelyik napokon át rosszul hallott, ez pedig természetes körülmények között az állat vesztét is okozhatja.
Dán kutatók 13 éven keresztül vizsgáltak különböző zajszinttel rendelkező épületekben élő embereket, és kiderült, hogy jelentősen megugrott az időskori demenciával regisztrált betegek száma ott, ahol hangos a közlekedés – ennek az alvászavarokhoz és a stresszhormonokhoz van köze.
A gyerekekhez hasonlóan a fiatal zebrapintyek is krónikus stresszel, megváltozott immunválasszal és nyelvtanulási zavarokkal reagálnak a megnövekedett forgalomzajra.
A COVID-19 világjárvány miatt drasztikusan lecsökkent tengeri forgalom lehetővé teszi, hogy az oceanográfusok a természeteshez közelítő zajterhelés mellett vizsgálják a felszín alatti környezetet.
Egy friss kutatás szerint az ember által keltett zajban hiába erőlködnek azon a jóképű tücskök, hogy minél szebben muzsikáljanak, a nőstények a kevésbé vonzó rovarokkal is beérik. Jó hír ez az így szerencsébb helyzetbe került tücskök számára, de hosszú távon nem tesz jót a populációnak, ha a gyengébbek szaporodnak.
Emberéletekben mérhető Kelet-Európa hátránya a Nyugathoz képest, ha a szennyezett környezet ártalmait vizsgálják. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentése szerint Magyarországnak még sok teendője van, különösen a szállópor-szennyezés csökkentése érdekében.
Az egyszerű és békés madáréneket is hadüzenetté zavarhatja össze az emberi tevékenység által keltett zaj – derítették ki a belfasti Queen's University kutatói.
Az óceánban is pusztít a zajszennyezés: a palackorrú delfinek ezt ugyanúgy próbálják orvosolni, mint az emberek, amikor egy zajos klubban akarnak szót érteni egymással.