Rácáfol a zene egyetemességére egy új nemzetközi ritmuskutatás
A zenei közeg alapvetően befolyásolja, hogy az emberi agy miként észleli és értelmezi ugyanazt a ritmusképletet, állítja a Nature Human Behaviour folyóiratban most megjelent tanulmány.
Max Planck Intézet
Még ebben az évszázadban drámai mértékben megfogyatkozik az élő rokonaink száma, és ez nem sok jót jelent
Egy 35 éves magyar nőnek 1950-ben még 21,37 élő rokona volt, 2095-ben már csak 15,4 lesz, ami nagyjából 28 százalékos csökkenést jelent. A rokonsági struktúrák azért fontosak, mert a gondozási feladatok szinte az egész világon a családi szolidaritásra épülnek, és nagyon nem mindegy, hány hozzátartozóra számíthatunk.
A városi forgalom zaja rontja az énekesmadarak dallamtanulási képességeit
A gyerekekhez hasonlóan a fiatal zebrapintyek is krónikus stresszel, megváltozott immunválasszal és nyelvtanulási zavarokkal reagálnak a megnövekedett forgalomzajra.
Lélegzetelállító szimuláción követhető nyomon, hogyan keletkeztek a galaxisok a világegyetem születésének a hajnalán
A fiatal világegyetem kaotikus hely volt, de minél idősebb lett, annál nagyobb lett benne a rend – foglalták össze szimulációjuk legfontosabb tanulságát a Max Planck Intézet csillagászai.
„A kutatói pálya vonzerejének vészes csökkenése várható” a Professzorok Batthyány Köre szerint is
A professzorok grémiuma új alternatívát is javasolt, ám az az akadémiai dolgozók érdekképviseleti fóruma szerint ugyanúgy bedarálná az MTA kutatóhálózatát, mint a kormányzati átalakítás.
Neandervölgyi gének miatt lehet hosszúkásabb egyes európaiak koponyája
A neandervölgyi felmenők genetikai öröksége befolyásolhatja az agy formáját – derül ki a Homo sapiens agyi evolúciójára irányuló legújabb összehasonlító genetikai kutatásból.