Amfórákban földelték el a halottakat az ókori Korzikán
40 sírhelyből álló ókori nekropoliszt fedeztek fel a Franciaországhoz tartozó Korzika szigetén, az emberi maradványok egy része hengeres cserépedényekből került elő – adta közre a LiveScience.
A sziget északi partvidékén, Île-Rousse városában található temető a jelek szerint az időszámítás utáni harmadik és ötödik század között lehetett használatban, egy olyan időszakban, amikor a Római Birodalom már hanyatlásnak indult.
A gyerek és felnőtt maradványokat tartalmazó, nagyméretű, gabona, hal, olivaolaj vagy bor tárolására és szállítására rendszeresített amfórák kialakítása a feltárást végző régészek szerint arra utal, hogy Észak-Afrikából származnak, néhányat valószínűleg Karthágóban gyártottak. Ennek ellenére az elhunytak nagy valószínűséggel korzikaiak lehettek.
A nekropolisz másik érdekessége, hogy a sírhelyek egy részét a rómaiak által tegulának és imbrexnek nevezett tetőfedő cserepekkel borították .
A következő hónapokban a régészek laboratóriumi munkát végeznek, hogy meghatározzák a maradványok egykori nemét, pontos életkorát és az esetleges betegségeiket, illetve életük során elszenvedett sérüléseiket.
Korábbi kapcsolódó cikkeink:
Luxusvánkossal temették el a hetedik századi svéd harcosokat
Egy frissen megjelent kutatás feltárta, hogy milyen vánkossal indíthatták utolsó útjára azt a két harcost, akiknek a sírját Valsgärdeban tárták fel a régészek. A hetedik században készült ágynemű a legrégebbi, amit Skandináviában találtak, annak pedig, hogy milyen tollból készült, szimbolikus jelentősége lehetett.
Dupla viking temetkezési helyszínt tártak fel Norvégiában
A hajós temetkezések nem számítottak rendkívülinek a a vikingek körében, de az nagyon ritka, hogy egy meglévő halottas hajóba száz évvel később egy másikat temessenek. Utoljára az ötvenes években került elő hasonló lelet, a régészek nem tudják, mi lehetett a szokás oka.
A vaskori lakomákon a kelták úgy itták a bort, mint a kefekötő
Nehéz, de nem lehetetlen feladat megfejteni, hogy mit ettek-ittak az emberek 2700 évvel ezelőtt: egy müncheni kutatócsoport mostani vizsgálatai szerint a bor jóval elterjedtebb lehetett a heuneburgi vaskori kelták között, mint eddig hitték, és még a szerényebb sorban élők is megengedhették maguknak, hogy borozzanak.