A nő sírjában egy őstulok koponyája és egy fogoly szárnya mellett nyest-, juh- és kecskecsontokat is találtak a régészek, pedig ez nem volt szokás a korban.
A piramistól nyugatra található temetőben két méteres mélységben találtak rá az L-alakú formációra. A feltáró ásatások jelenleg is folynak, így hamarosan kiderülhet, hogy tényleg épített struktúráról van-e szó, és ha igen, mi lehetett a funkciója.
A nürnbergi sírokban már több mint ezer csontvázat számoltak össze, de az ásatások folytatásával akár 1500, a középkori pestisjárványban meghalt személy maradványai kerülhetnek elő.
Az ausztrál őslakosok dingókat vettek magukhoz, akiket a kutyához hasonlóan házőrzésre és vadásztársnak fogadtak be a közösségbe.
Az i.e. 1500 és 1300 között épült sírboltokból 500 értékes lelet került elő.
Egy bajor tűzszerészcsapat világháborús bombák után kutatott München mellett, de robbanószer helyett egy kelta sírt talált, benne egy gondosan összehajtott karddal. Ázsiától Skandináviáig gyakori szokás volt szándékosan tönkretenni a fegyvereket, mielőtt eltemették őket, de hogy miért, arról a régészek a mai napig vitatkoznak.
Washington, Colorado, Oregon, Vermont és Kalifornia után most már ebben az államban is igényelhető az alternatív temetkezési mód, amiben termőföldet állítanak elő az elhunytakból. Az így előállított föld további felhasználásáról az elhunyt szerettei döntenek.
A Köping melletti lelőhelyről eddig összesen húsz kard került elő, de ez az első eset, hogy egyetlen sírban kettőt is találtak. A lelőhelyen 600 és 1000 között temetkeztek, a fegyverek mellett a régészek üveggyöngyöket és játékfigurákat is feltártak.
Eddig csak sejtették, most kémiai elemzésekkel igazolták, hogy az elhunytak mellé temetett edényekben kábítószereket tarthattak.
A tizenhetedik századi sírba temetett asszonyt valószínűleg a kiálló fogsora miatt gondolhatták vámpírnak a falusiak: egy sarlóval a nyakán temették el, hogy lefejezze magát, ha netán megpróbálna kikelni a sírból.
A Varsói Egyetem régészei szerint Mehtjetju, a férfi, akit a sírba temettek, valószínűleg a legelőkelőbb körökhöz tartozott, és ő kezelte a fáraó titkos dokumentumait is. A hivatalnok sírja viszont szegényesen díszített, ebből azt a következtetést vonják le, hogy hirtelen érhette a halál.
Egy 6500 éves neolitikus temetkezési helyen csak egy női holttestet találtak, a vele temetett tárgyak tanúsága szerint viszont halálában már nem nőnek, hanem férfinak tekintették.
Csak a röntgenvizsgálat tudta kimutatni, hogy a több évszázadnyi rozsda- és üledékréteg alatt a viking korszak egyik legsúlyosabb fegyvere, egy Peterson Type D kard rejtőzik.
Az emberiség bölcsőjeként is emlegetett dél-afrikai lelőhelyről nemrégiben előkerült fiatal Homo naledi maradványainak felfedezési helye arról tanúskodik, hogy az emberelődök szándékosan helyezhették a barlangrendszer mélyére elhunyt társukat.
A gyerek és felnőtt maradványokat tartalmazó, nagyméretű cserépedényeket kialakításuk alapján Karthágóban gyártották, de a régészek szerint az elhunytak helyiek lehettek.