Dolgozói választanak párt egy mediterrán hangyafaj királynőjének
Az állatvilágban páratlan asszisztált párválasztási és szaporodási viselkedésről számoltak be a németországi Regensburg Egyetem és a franciaországi Tours-i Egyetem mürmekológusai a Nature Communications Biology folyóiratban május elején megjelent tanulmányukban.
Gyalogos nászút
A kutatók 2014-től öt éven át 175 dél-franciaországi hangyaboly életét követték nyomon. Eközben több mint 450 alkalommal jegyezték fel, hogy a Cardiocondyla elegans faj apró, alig 2-3 milliméteres egyedei a rajzási időszakban szokatlan útra indulnak: szó szerint hátukra veszik a náluk sokkal nagyobb méretű királynőjüket, és egy idegen boly irányába cipelik őket. Minden egyes alkalommal úgy tűnt, mintha a dolgozók célirányosan cselekednének, többé-kevésbé egyenes vonalban haladva egy hangyaléptékkel távoli, a saját fészküktől nem ritkán 15 méterre található bolyig vitték a királynőt, egészen annak bejáratáig.
A genetikai vizsgálatok fényt derítettek rá, hogy a megcélzott bolyok minden egyes esetben csak távoli rokonságot mutattak a kiindulási fészket lakó kolóniával.
Vészes beltenyésztés
A méhekkel és a darazsakkal együtt a hártyásszárnyú rovarok (Hymenoptera) rendjéhez tartozó hangyák (Formicidae) államalkotó fajait a fejlett ivadékgondozás, a szaporodóképes hímekből és nőstényekből, azaz királynőkből, valamint nőivarú, de általában fejletlen petefészkű, többféle méretű és szerepű dolgozókból álló kasztrendszer, továbbá a generációk együttélése és az egyedek együttműködő viselkedése jellemzi. A kifejlett erős bolyok időről-időre szárnyas királynőket és szárnyas hímeket nevelnek, ezek általában egyszerre repülnek ki a rajzási időszakban a megfelelő időjárási körülmények együttállásakor. A levegőben párosodnak, ezután az egész életére megtermékenyített királynő ledobja szárnyait, és kész a kolóniaalapításra, a hím pedig pár héten belül elpusztul. Az egész életére megtermékenyített királynő megfelelő körülmények között innentől kezdve folyamatosan rakja a petéket, az ezekből kikelő dolgozók pedig a fészekből kijárva élelmet keresnek, amit begyűjtenek és beviszik a fészekbe, ahol megosztják azt a társaikkal, illetve a királynővel.
Csakhogy a Cardiocondyla fajoknál valamikor az evolúciós múltban felborult ez a rend: a hímek nem növesztenek szárnyakat, ezért nem is repülnek ki rajzáskor, hanem a fészek bejáratához közeli párzókamrákban rekedve a hozzájuk járuló azonos bolybeli királynőket termékenyítik meg. Korábbi kutatások genetikai vizsgálatai azt mutatták, hogy a párosodások több mint kétharmada valóban a közeli rokonok között történik. Márpedig az ivarosan szaporodó élőlényeknél a túlzott beltenyésztés hátrányos következményekkel jár. Ezt korábbi kutatások igazolták egy másik Cardiocondyla fajban, ahol a hosszan tartó beltenyésztés egészségtelenebb hangyakolóniákhoz vezetett, ami a királynők rövidebb élettartamában, valamint a magasabb utódhalandóságban nyilvánul meg.
Dolgozói hatalomátvétel
A mostani tanulmány szerint a dél-franciaországi kolóniák egy huszárvágással elejét vették a genetikai diverzitás további csökkenésének azzal, hogy a dolgozók intézik királynőik párválasztását. A német és francia kutatók arra is találtak bizonyítékot, hogy néhány fiatal királynőt egyik fészekből a másikba visznek, így azok akár több kolónia hímjeivel is párosodhatnak. Ráadásul, legalábbis a vizsgált időszakban, egyetlen királynő sem tért vissza a saját fészkébe, vagyis a beltenyésztés veszélye a későbbiekben sem fenyegette a szomszédos bolyokat.
A mürmekológusok szerint bár a hangyák társadalmáról alkotott hagyományos nézet szerint a királynő gyakorolja a hatalmat az alatta lévő arctalan dolgozók felett, a mostani eredmények egyre inkább azt mutatják, hogy ez nem feltétlenül ennyire egyirányú hierarchia. Úgy tűnik, hogy a dolgozók képesek átvenni a hatalmat, amennyiben a kolónia egészsége a tét. Azt azonban eddig a német-francia kutatócsoport sem tudta kideríteni, hogy miként döntik el, hogy kihez adják férjhez királynőjüket, vagy miféle biokémiai srófra jár a leendő pár kiválasztása.
A kutatók szerint az már biztos, hogy „a társadalmi evolúció és a szaporodásbiológia metszéspontján végzett kutatások az állati viselkedés meglepő aspektusait tárhatják fel”.
Az alábbi videóban mindenesetre szemügye vehető egy Kanári-szigeteken élő boly tevékenysége:
Korábbi kapcsolódó cikkeink: