A Wizeman Institute of Science kísérletében a hangyák sikeresen megoldottak egy olyan feladványt, ami a hangyányi kommunikációra korlátozott embereken csúnyán kifogott.
Először sikerült megörökíteni, ahogy a mézelő méhek irányított szárnycsapásokkal tartják távol fészküktől a betolakodó hangyákat.
Az embereken kívül az apró rovarok az egyetlenek, akik hajlandóak akár amputálni a társaik lábát, ha ezzel megmenthetik őket az életüket veszélyeztető fertőzésektől.
A hangyák számára a koffein kis mértékben gyógyszer, nagy mértékben orvosság, még nagyobb mértékben halálos méreg.
A közönséges feketehangyák kannibalizmussal korlátozzák a Metarhizium-gombák által terjesztett fertőzéseket.
A kezeléssel a halálesetek 90 százaléka megelőzhető.
Az őslakosok évezredek óta alkalmazzák betegségek kezelésére, mostanra pedig már laboratóriumban is sikerült igazolni, hogy a Staphylococcus aureus ellen is hatékony az oldata.
Úgy viselkedik, mint egy hangya, így legalább a veszélyes ugrópókfajoktól megvédi magát. A sáskákkal szemben viszont ez sem elég.
A prehisztorikus erdők szélétől egyre távolabb merészkedő virágos növényeket követték a világ szinte minden pontjára.
A 47 millió éves rovar 3-5 centiméter hosszúra nőtt, ami azért meglepő, mert a mai és a korábbi hangyafajok között az ekkora méret inkább a melegebb éghajlatokon élő állatokra jellemző.
A mindössze 1,5 milliméteres rovarok akár több tízmilliós egyedszámú vándorló szuperkolóniái nem csak a helyi flórát és faunát tarolják le, de a haszonállatok mellett megtámadják a házi kedvenceket, sőt az embereket is.
Vagyis 20 billiárd, ami azt is jelenti, hogy teljes szervesanyag-tömegük nagyobb, mint a bolygón élő összes emlősé és madáré együttvéve.
A közgazdász végzettségű Bakos Ádám az elmúlt öt évben nemcsak a hobbihangyatartóknak, de egyetemi kutatóműhelyeknek is szállít formikáriumokban nevelt bolyokat.
A modern Darwinnak is becézett biológus 92 éves volt, karrierje során négyszáznál is több új hangyafajt fedezett fel, és rengeteget tett a biodiverzitás megőrzéséért és a rovarok védelméért.
Hányszor fejlődött ki a repülés az állati evolúció során? Melyik állat képes a szárnya elvesztése után is életben maradni? És vajon fogunk-e tudni mi, emberek valaha repülni? A Qubit új podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.