Kína titokban plutóniumot termelő atomreaktorok építésébe kezdett
Két új atomreaktor épül a délkelet-kínai partoknál fekvő Csangpiao (Changbiao) szigetén, de az építkezést rejtélyek övezik – írja az Al Jazeera. A működés megkezdését 2023-ra és 2026-ra tervező reaktorok azért keltették fel a nemzetközi szakértők figyelmét, mert olyan létesítményekről van szó, amelyek több nukleáris üzemanyagot termelnek, mint amennyit elfogyasztanak, az így előállított plutóniumot pedig akár atomfegyverekben is fel lehet használni.
A China Fast Reactor 600 (CFR-600) típusú gyors tenyésztőreaktorokhoz hasonló építmények az 1960-as, 1970-es években voltak elterjedtek, de többségüket azóta leállították, így már csak négy áll közülük a világon: kettő Oroszországban, valamint egy-egy tesztreaktor Indiában és Japánban. Kína első gyors tenyésztőreaktora, a technológia tesztelésére szánt pekingi China Experimental Fast Reactor (CEFR) 2020 decemberében teljesítette az első kísérleti ciklusát, az itt szerzett tapasztalatokat igyekeznek majd hasznosítani az építés alatt álló reaktorokban.
Míg az atomreaktorok többségének hűtését, így a radioaktív elemek szivárgásának megelőzését víz felhasználásával biztosítják, a gyors tenyésztőreaktorokat folyékony nátriummal hűtik. A könnyűvizes reaktorok (például a paksi atomerőműben használtak) a biztonságos működés érdekében a felhasznált urán energiájának kevesebb mint 1 százalékát nyerik ki, míg a gyors tenyésztőreaktorok képesek a fűtőanyag közel 100 százalékát hasznosítani – cserébe jóval nagyobb a veszélyes nátriumszivárgás esélye.
A tenyésztőreaktorokban előállított plutóniumot ugyan más atomreaktorokban is fel lehet használni fűtőanyagként, de atombiztonsági szakértők szerint fennáll a veszély, hogy azt nukleáris robbanófejekben hasznosítják majd. A félelmeket erősíti, hogy Kína 2017-ben felhagyott a Nemzetközi Atomenergia‑ügynökségnek (IAEA) történő éves jelentéseivel, így az új reaktorokat sem regisztrálta a szervezet adatbázisában.
Becslések szerint Kína jelenleg 300–350 atomfegyverrel rendelkezik, de a nukleáris fegyverek elterjedését vizsgáló washingtoni Nonproliferation Policy Education Center (NPEC) jelentése szerint, ha a kinyert plutóniumot, dúsított uránt és tríciumot fegyvergyártásra használják fel, 2030-ra akár 1270-re növelhetik a nukleáris robbanófejek számát, ami már vetekszik az Egyesült Államok által birtokolt mennyiséggel.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: