Nukleáris robbantással védenék meg a Földet a közeledő aszteroidáktól amerikai kutatók
Mégis van valami, amiről ugyanúgy gondolkodnak a Hollywood-i rendezők és a fizikusok is.
Mégis van valami, amiről ugyanúgy gondolkodnak a Hollywood-i rendezők és a fizikusok is.
A valódi kockázatot nem az jelenti, hogy Oroszország felfüggeszti részvételét az Új START egyezményben. A nagyobb gond az, hogy ezzel Kínának és a többi atomhatalomnak is megjöhet a kedve a fegyverkezéshez.
A 430 méterrel a föld alá épített létesítmény akár 100 ezer évig, a kiégett nukleáris fűtőelemek teljes lebomlásáig képes lesz tárolni a radioaktív hulladékot. Már csak az a kérdés, hogyan lehet jelezni a veszélyt a távoli jövő generációinak.
A kis szigeten épített atomreaktorok 2023-ban és 2026-ban kezdhetik meg a plutónium termelését, amit ugyan más reaktorok fűtőanyagaként is fel lehet használni, de az atombiztonsági szakértők attól tartanak, hogy Kína a nukleárisfegyver-arzenálját igyekszik felhozni az amerikai fegyverállomány szintjére.
A 600 millió dolláros szuperszámítógép várhatóan 2023-ra készül el, és egy 1970-es évekbeli, floppyval működő IBM-gépet válthat le az atomfegyvereket ellenőrző programban.
Az amerikaiak szerint Oroszország megszegte az egyezményt, az oroszok ezt tagadták, de az 1987-ben aláírt INF-szerződés felbontása ellen nem nagyon tiltakoztak. Szakértők az 1980-as évek óta történt legnagyobb nukleáris fegyverkezési válságról beszélnek.
A nagy atomparadoxon: a klímaváltozás hatásai miatt egyre kevésbé biztonságos a nukleáris energia, pedig nélküle nehéz lesz mérsékelni a klímaváltozás hatásait. Mi köze Paksnak Csernobilhoz és Fukusimához, és hova kerül a radioaktív hulladék? Aki válaszol: Zagyvai Péter, az MTA atomkutatója.
A cézium-137 izotóp nyomára bukkantak egy olyan kaliforniai borban, amely a fukusimai atomkatasztrófa után készült.