A Nihon Hidankjó az indoklás szerint sokat tett az atomfegyver-mentes világért és azért, hogy első kézből származó beszámolókkal hívja fel a figyelmet arra, hogy soha többé nem lenne szabad ilyen fegyvert bevetni.
A világ 9 atomhatalmában minden másodpercben egymillió forintnyi pénzt fordítottak az arzenál fenntartására és bővítésére 2023-ban.
A New York Times értesülései szerint Oroszország nukleáris fegyverek telepítését tervezi a világűrbe, aminek megakadályozására korlátozott idő áll rendelkezésre. Egy ilyen lépés az 1967-es nemzetközi űregyezmény végét jelentené.
Józan ésszel elképzelhetetlen, hogy valaki jó ötletnek tartsa egy atomháború elindítását, de amíg van bomba, ott a veszély is – az pedig, hogy lehetségessé vált az egész emberiséget elpusztítani egy esetleges atomháborúval, megváltoztatta a filozófiát, az ember és a természet viszonyát, illetve a háborúról való gondolkodást is.
Az amerikai hírszerzés szerint egyelőre nincs közvetlen jele annak, hogy Oroszország taktikai nukleáris fegyverek bevetésére készülne. De mik egyáltalán ezek a fegyverek, és milyen fizikai, környezeti és katonai hatásai lennének alkalmazásuknak?
Vlagyimir Putyin vasárnap magasabb készültségbe helyezte az orosz nukleáris erőket. Oroszország jelenleg 1458 bevetésre kész stratégiai nukleáris fegyverrel rendelkezik, a NATO-tag Egyesült Államok 1389-nel, Franciaország 280-nal, míg az Egyesült Királyság 120-szal.
A kis szigeten épített atomreaktorok 2023-ban és 2026-ban kezdhetik meg a plutónium termelését, amit ugyan más reaktorok fűtőanyagaként is fel lehet használni, de az atombiztonsági szakértők attól tartanak, hogy Kína a nukleárisfegyver-arzenálját igyekszik felhozni az amerikai fegyverállomány szintjére.
A ma használt 30-50 éves robbanófejek és rakéták rég elavultak: modern harcászatra nem alkalmasak, kérdőjeles a hatékonyságuk, a karbantartásuk pedig milliárdokba kerül – már ha találnak hozzájuk megfelelő pótalkatrészt. A Pentagon a nukleáris arzenál sosem látott bővítésére készül, de inkább új eszközök fejlesztését, mint a régiek felújítását finanszírozná.
Az ötvenes években az FBI megsemmisíttette a Scientific American egyik számát, amelyben Hans Bethe amerikai fizikus, a hidrogénbomba atyja részletesebben is írt a találmányról. Most végre elolvashatjuk, amiről akkor lemaradtunk. Kémregénybe illő történet következik Amerika paranoid korszakából.