Miután éveken át heves atomenergia-ellenesség jellemezte az országot, most az emelkedő energiaárak miatt az atom is a zöld átalakulás egyik fontos eleme lett a világ harmadik legnagyobb gazdaságát adó Japán energiapolitikájában.
A kisebb, kompaktabb, bárhová könnyen szállítható és ott erőművé összekapcsolható reaktorok már csak az engedélyezésre vártak, így hamarosan elkezdődhet a gyártásuk. Az első ilyen erőmű az évtized végére állhat össze Idahóban.
A díjazott fejlesztés, a szinte teljes pontosságú neutronfizikai számítást lehetővé tévő GUARDYAN reaktorszimulációs számítógépes program biztonságosabbá teszi az atomreaktorok működését.
A kisméretű, moduláris reaktorok, az SMR-ek forradalma már elkezdődött: a közelmúltban több prototípust helyeztek üzembe, és más reaktorok engedélyezése, építése is folyamatban van. Számos mérvadó szakértő szerint a 2050-es klímacélok csak az atomenergia segítségével érhetők el anélkül, hogy gazdasági válságba torkolljanak a törekvések.
Ha az atomenergia biztonságosságáról esik szó, sokan egyből Csernobilra vagy Fukusimára gondolnak. Pedig épp ezek az egyedi katasztrófák vezettek odáig, hogy a nukleáris energia mára a legbiztonságosabb energiaforrások közé sorolható. Miért nem ismétlődhetnek meg a hírhedt atomerőmű-balesetek?
A 2011-es földrengésben megsérült Daiicsi erőműnél a talaj megfagyasztásával próbálják megóvni a talajvizet a szennyeződéstől, a védelmi rendszert fenntartó Tepco csütörtökön jelentette be, hogy a jégfal egy része elolvadt, újra kell fagyasztani.
A kis szigeten épített atomreaktorok 2023-ban és 2026-ban kezdhetik meg a plutónium termelését, amit ugyan más reaktorok fűtőanyagaként is fel lehet használni, de az atombiztonsági szakértők attól tartanak, hogy Kína a nukleárisfegyver-arzenálját igyekszik felhozni az amerikai fegyverállomány szintjére.