Az ukrajnai invázió első heteiben elfoglalt atomerőmű vészhelyzeti dízelgenerátorokkal működik, miközben a közeli rakéta- és légitámadások növelik a nukleáris katasztrófa kockázatát. Fukusima után 3 napban állapították meg a külső áram nélküli biztonságos működés határát, ezt Zaporizzsjában már túllépték.
A fúziós energiában is erősen nyomuló Kína így akár a nemzetközi egyezmények betartása mellett fejleszthetne nukleáris fegyvereket is.
A Kairos Power startup által fejlesztett folyékony sóolvadékos reaktorok nagyon biztonságosak lesznek és együttesen annyi energiát állítanak majd elő, mint a paksi atomerőmű egy blokkja.
Az orosz-ukrán háborúban az energetikai létesítmények sincsenek biztonságban, ráadásul az ország áramellátásának több mint felét atomerőművek biztosítják. Vészleállításról egyelőre szó sincs, főképp azért, mert másképp nem lehetne megtermelni a szükséges energiát.
Az előrejelzések szerint az atomerőművek termeléskiesése hosszú távon 1,4 és 2,4 százalék közül alakul a klímaváltozás miatt, miközben már 1-2 százalékos csökkenés is súlyos társadalmi és gazdasági károkat okozhat. Mit lehet tenni?
Az energiakrízis volt a témája a CEU Határtalan tudás sorozat kedd esti eseményének. Ürge-Vorsatz Diána, Holoda Attila és Aszódi Attila a globális és lokális helyzet ismertetése mellett a lehetséges megoldásokat is felvázolta.
A 430 méterrel a föld alá épített létesítmény akár 100 ezer évig, a kiégett nukleáris fűtőelemek teljes lebomlásáig képes lesz tárolni a radioaktív hulladékot. Már csak az a kérdés, hogyan lehet jelezni a veszélyt a távoli jövő generációinak.
Az amerikai űrhivatal az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériumával közösen záros határidővel keresi azt az ipari beszállítót, amely legyártja majd az Artemis-program keretében építendő bázis energiaellátását biztosító könnyű és kompakt atomerőművet.
2030-ban kezdhetik el tesztelni azt az atommeghajtású teherűrhajót, amivel az erőművet a Marsra juttatnák. A Zeusz űrhajók nemhogy az űrversenyben, de valamiféle űrháborúban is fontos szerepet töltenének be az egyelőre csúnyán alulfinanszírozott orosz elképzelések szerint.
A Hofej városában álló EAST kísérleti fúziós reaktor 101 másodpercen keresztül tárolta a Nap belső hőjének nyolcszorosát elérő plazmát, ezzel világrekordot állított fel. A szakértők szerint ez óriási lépés a tiszta, olcsó nukleáris energia elérése felé.
A kis szigeten épített atomreaktorok 2023-ban és 2026-ban kezdhetik meg a plutónium termelését, amit ugyan más reaktorok fűtőanyagaként is fel lehet használni, de az atombiztonsági szakértők attól tartanak, hogy Kína a nukleárisfegyver-arzenálját igyekszik felhozni az amerikai fegyverállomány szintjére.
Bill Gates cége környezetbarát atomreaktorokkal segítené a nap- és szélerőműveket kedvezőtlen időjárás esetén, de Elon Musk szerint az óriási akkumulátorok megoldják majd az energiatárolást. Kutatók szerint egyébként sem fér meg egymás mellett a nukleáris energia és a megújulók, és rosszul járnak azok az országok, amelyek atomenergiába fektetnek.
Az ITER-kutatás részeként felépült fúziós reaktorban a Napnál 13-ször nagyobb, 200 millió Celsius-fokos hő elérésével termelhet energiát Kína.
Még augusztusban elindul kelet felé a Roszatom első úszó atomerőműve, hogy szibériai háztartásokat lásson el elektromos árammal. A monstrum szó szerint zászlóshajója az északi-sarki orosz expanziós terveknek, állítólag egy súlyos szökőárt is átvészel. A környezetvédők aggódnak, mert Oroszország exportálni készül a technológiát olyan országoknak, mint Szudán.
A nagy atomparadoxon: a klímaváltozás hatásai miatt egyre kevésbé biztonságos a nukleáris energia, pedig nélküle nehéz lesz mérsékelni a klímaváltozás hatásait. Mi köze Paksnak Csernobilhoz és Fukusimához, és hova kerül a radioaktív hulladék? Aki válaszol: Zagyvai Péter, az MTA atomkutatója.