A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) kutatói folyamatosan vizsgálják a felszíni vizekben – elsősorban a Balatonban és annak vízgyűjtőjében – található emberi gyógyszermaradványok vízi ökoszisztémára gyakorolt hatását. Legújabb kutatásukban azt vizsgálták, hogy a Balatonban mérhető hormonkoncentrációk hogyan hatnak a gerinctelen modellszervezetekre. Az Environmental Science and Pollution Research és a Science of the Total Environment folyóiratokban publikált kutatás során igazolták, hogy az emberi eredetű szennyezések szintje a Balatonban és annak vízgyűjtőjében világviszonylatban mérve átlagos mértékűnek tekinthető. Bár az emberre nem jelentenek veszélyt, a környezetben mérhető hormonkoncentrációk már változásokat okoznak a gerinctelen modellszervezetekben.

Az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat közleménye szerint az elmúlt években a témában publikált kutatások többsége a különböző fogamzásgátlók szintetikus nemi hormonok közül az ösztrogén típusú szennyezések hatásait vizsgálta. Ezzel szemben eddig viszonylag kevés adat állt rendelkezésre a progesztogének (progeszteron és szintetikus analógjai) vízi gerinctelen és gerinces fajokon kifejtett élettani hatásairól.

A most publikált vizsgálatokban a kutatók a nagy mocsári csiga (Lymnaea stagnalis) embrióira és felnőtt egyedeire, valamint a nagy vízibolha (Daphnia magna) frissen kikelt egyedeire gyakorolt hatásra voltak kíváncsiak. Az eredmények azt mutatják, hogy a hormonkezelések hatására a nagy mocsári csiga esetében „szignifikáns változások figyelhetők meg az embriók fejlődési idejében, pulzusszámában, a kapszulán belüli reszelőnyelv-öltögetések (radula) számában, a csúszó mozgások aktivitásában, továbbá a felnőtt egyedek táplálkozási és mozgási aktivitásában”. A nagy vízibolha vizsgálatai során szintén „jelentős molekuláris és sejtszintű változások mutatkoztak”.

A közlemény szerint „ma még nem ismert, hogy a sokféle gyógyszermaradvány, illetve más toxikus szerves és szervetlen vegyület egyidejű jelenléte hogyan hat egymásra, továbbá az sem, hogy ez miként érinti a természeti környezetünket, az élővilágot. Az azonban a megfigyelések alapján látható, hogy a szennyezések már környezeti koncentrációban is befolyásolhatják a vízi ökoszisztémák hosszú távú stabilitását”.

Korábbi kapcsolódó cikkeink:

Jordán Ferenc: A Balatonnak nincs gazdája

Qubit Podcast podcast 2021. február 15.

Tekinthető-e még a Balaton természetes ökoszisztémának, és milyen állapotban van a tó? A Qubit podcastjában Jordán Ferenc hálózatkutató biológus, a Balatoni Limnológiai Intézet nemrég menesztett vezetője volt a vendégünk.

Algásodik a Balaton, de ez még nem invázió

Vajna Tamás tudomány 2020. július 15.

Az Ökológiai Kutatóintézet munkatársai július 13-án vettek mintát a magyar tengerből. Kiderült, hogy az algák mennyisége a part mentén a nyílt vízinek közel háromszorosa volt.

A balatoni nádasok a biodiverzitás központjai

Vajna Tamás tudomány 2020. július 6.

A nádasok zavarása, bolygatása, a nádas kiirtása azzal jár, hogy nemcsak a náddal, hanem a hozzá ezer szállal kötődő életközösségekkel is végzünk – hívja fel a figyelmet Tóth Viktor, a Balatoni Limnológiai Intézet tudományos főmunkatársa.