Elkezdődött Kínában a bitcoinbányászok kivándorlása, Texas lehet az új célpont

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

A kínai kormány májusban jelentette be az országban összpontosuló bitcoinbányászat és -kereskedés leépítését, így kezdetét vette a folyamat, amit a bennfentesek a Nagy Bányászvándorlásként neveztek el. Mivel a kriptovaluták bányászata óriási áramfogyasztással jár, és Kína a zöld fordulat keretében ennek kíván véget vetni, a bitcoinistáknak most új központot kell találniuk – és a CNBC cikke alapján úgy tűnik, Texas az ideális állomás.

Az amerikai állam többek között arról is híres, hogy a világon itt az egyik legalacsonyabb a villamosenergia-fogyasztás ára, ráadásul a megújuló energiaforrások is elképesztő ütemben növekednek Texasban – 2019-ben már a teljes ellátás 20 százalékát adták a helyi szélfarmok. Texas mellett szól még az, hogy a fogyasztók itt szabadon választhatnak áramszolgáltatót, valamint az állam politikai vezetői is többször hangoztatták, hogy a kriptovaluták szerves részét képezik Texas jövőjének.

„A következő néhány hónapban drámai változást figyelhetünk majd meg. Több kormányzó, például a texasi Greg Abbott a kriptobányászat híve, így az valódi iparrá nőheti ki magát az Egyesült Államokban” – mondta a lapnak Brandon Arvanaghi, a Gemini kriptotőzsde korábbi biztonsági felelőse.

Bitcoinbánya Szecsuan tartománybanFotó: STRINGER/Imaginechina via AFP

Korábbi becslések alapján a kriptobányászat 65-75 százaléka Kínában történt, azon belül is leginkább négy tartományban: Hszincsiangban, Belső-Mongóliában, Szecsuanban és Jünnanban. Míg az utóbbi két tartomány vízerőműveinek hála a megújuló energiaforrások központja, Hszincsiang és Belső-Mongólia a szénerőműveiről híres, így az itteni bányászatnak óriási karbonlábnyoma volt.

A Bitcoin-hálózat számítási sebességének (hashrate) csökkenése alapján a bányászok már most megkezdték a kivonulást Kínából (annak ellenére, hogy törvénybe még nem iktatták a bitcoinnal való leszámolást), de a szakértők szerint végül Kína teljes hashrate-jének 50-60 százaléka elhagyja az országot.

A lehetséges úti célok között közép-ázsiai, kelet- és észak-európai valamint amerikai államok szerepelnek. Rövid távon a Kínához közeli Kazahsztán lehet a nyerő, ahol a bőséges áramtermelés mellé olcsó árak társulnak – igaz, ugyanúgy szén alapú az energia. Az USA-ban Texas mellett Wyoming lehet csábító a bányászok számára, ahol szintén olcsó az áram, és felívelőben vannak a megújuló források, de az amerikai szabályozások miatt a fizikai kripto-infrastruktúra kiépítése akár 6-9 hónapig is eltarthat, ami elijesztheti a gyors haszonra berendezkedett kriptósok egy részét.

A szecsuani bitcoinbányák egy részét vízerőművek látják el árammalFotó: STRINGER/Imaginechina via AFP

A szakértők egyébként nincsenek meggyőződve arról, hogy a kínai exodus megoldást nyújt a kriptobányászat környezetvédelmi aggályaira. Hszincsiangban például az áramhálózat 35 százalékát szél- és napenergiával termelik, és ha innnen Kazahsztánba, vagy hasonlóan szénközpontú államokba költöztetik gépeiket a bányászok, akkor globálisan tovább nőhet a kriptobányászat karbonlábnyoma. Bár a bányászok elsősorban az áram árát tartják szem előtt, hiába jelenti a legolcsóbb forrást a nap- és szélenergia, a megújulók energiatermelése nem mindenhol skálázható, így a nagyobb bányászközpontok továbbra is a szénerőművek közelében épülhetnek ki.

A következő fél évben a vándorlás miatt előfordulhat, hogy a hashrate egy jelentős százaléka eltűnik a rendszerből, ami azt jelenti, hogy ez idő alatt a hálózaton rajta maradó bányászok nagyobbat kaszálhatnak a tevékenységükkel. Hosszabb távon viszont nagyobb stabilitást jelenthet a kínai exodus, hiszen nem lesz akkora befolyása egy államnak a teljes Bitcoin-hálózatra, mint amekkora eddig Kínának volt.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: