Az iPon webshop és techmagazin a héten arról számolt be, hogy 120 millió forintos forgalmat generáltak a HDD-k, ami ötvenszeres ugrást jelent a merevlemezek eladásában, ráadásul a teljes átlagos napi forgalomnak is a háromszorosa. A felhasználók a háttértárakat cserélik a legritkábban, ezért forgalmuk általában kiszámítható, és mivel az utóbbi időben technológiai áttörés vagy jelentős árcsökkenés sem történt a merevlemezpiacon, a jelek szerint egy dologgal magyarázható a jelenség: a Chia nevű új, tárhelyalapú kriptovaluta indulásával.

A Chia Network a torrentezést feltaláló Bram Cohen új vállalkozása, amely először 2018-ban mutatta be a kriptovaluták működésére vonatkozó új, környezetbarátabb protokolljait, amiket idén februárban egyesített PoST (Proof of Space and Time) néven. Ez azt jelenti, hogy szemben a hagyományos kriptopénzek (például a Bitcoin) működését biztosító PoW (Proof of Work) protokollal, ahol a valuta bányászata számítási kapacitásra épül, ezért óriási áramfogyasztással jár, a PoST a tárhelyet veszi igénybe, amivel sokkal kevesebb energiát emészt fel, vagyis jóval környezetbarátabb.

Mivel a kriptobányászok nem akarnak lemaradni az újabb őrületről, Kínától Európáig elkezdték felvásárolni a hagyományos HDD-k és SSD-k, valamint a szerverekbe való merevlemezek készleteit. A 8 terabájtos és az annál nagyobb kapacitású merevlemezekből máris hiány alakult ki, nagykereskedelmi áruk átlagosan 20–40 százalékkal nőtt a Chia május 3-i indulása óta – legalábbis papíron, hiszen a nagykereskedők egyelőre nem tudják kiszolgálni a hirtelen óriási mértékben megnőtt keresletet. „A háttértárakat eddig elkerülte az általános alkatrészár emelkedés, a Chia népszerűségének növekedésével viszont számolni kell azzal is, hogy a végfelhasználók után már a szerver- és felhőtárhelyek üzemeltetőinek is meggyűlik majd a baja a digitális kor vadnyugatával” – mondta Hagymási Balázs, az iPon kommunikációs vezetője.

GPU és ASIC helyett HDD és SSD

A Bitcoinhoz hasonló PoW kriptovaluták rendszerét a bányászok tartják életben, akik egyben könyvelők is, hiszen a tranzakciókat rögzítő blokkok úgy jönnek létre a rendszerben, hogy a hardvereik (processzor, videokártya) számítási kapacitásával bonyolult kriptográfiai feladatokat oldanak meg. Ez rendkívül energiaigényes, ezért sok esetben már nem elég az otthoni gépet pörgetni, hanem óriási kriptobányász-farmokon kell hardvert bérelni – minél több van belőle, annál nagyobb a haszon, persze csak ha van valami értéke az adott kriptovalutának. A bányászat terjedése többek között felnyomta a hardverárakat, és komoly hiányokat okozott a videokártyák és a csipek piacán.

De az ilyen kellemetlenségeken túl az energiaigényen van a hangsúly. A Bitcoin éves áramfogyasztását 148 terawattórára becsülik, ami megegyezik Lengyelország teljes éves fogyasztásával. Egy friss pekingi elemzés szerint 2024-re csak a Bitcoin-nagyhatalomnak számító Kínában 300 terawattórát fog felemészteni a bányászat, és a fogyasztással a környezetszennyezés mértéke is nő: 130 millió tonna szén-dioxid kerül majd a légkörbe általa, vagyis nagyjából annyi, amennyit ma az egész Fülöp-szigeteken kibocsátanak egy évben.

A több száz wattos teljesítményű videokártyákhoz képest az 1–10 wattos merevlemezek jóval kevesebb energiát fogyasztanak, ezért a tárhelyalapú PoST protokollt a környezetbarátabb kriptobányászat jövőjének kiáltották ki, és az ezen az elven működő Chia lehet az első kriptopénz, ami nagyot szakíthat az új módszerrel. Az izgatott felhasználók másfél hét alatt több mint 4 millió terabájtnyi tárhelyet bocsátottak a Chia rendelkezésére, és ez persze azzal járt, hogy a legnagyobb kapacitású HDD-k és SSD-k egyből elfogytak a kis- és nagykereskedésekből is.

A Seagate nevű merelevlemezgyártó cég technológiai vezetője, Jason Feist szerint most minden gyártó igyekszik alkalmazkodni a megnövekedett kereslethez, és még egy tippel is szolgált a hatékonyabb működés érdekében: a Chia Network és a hasonló technológiára alapuló kriptocégek (Filecoin, Sia) lehetővé tehetnék, hogy a saját adatközponttal rendelkező vállalatok csökkentsék a költségeiket azzal, hogy a szerverek kihasználatlan tárhelyét bányászatra fordítsák.

10 évről 40 napra csökkenhet az SSD-k élettartama

A BitTorrent-alapító Bram Cohennek van már tapasztalata a felhasználók életének megkönnyítésében, és a Chia megalkotásánál is felmerültek a felhasználóbarát szempontok. „A szoftverünket azzal a céllal fejlesztettük, hogy bárki képes legyen használni, aki tud internetezni” – mondta nemrég a CNN-nek, hozzátéve, hogy az egyszerűen letölthető platformon keresztül egy átlagos lakásból is lehet bányászni. „Teljesen hétköznapi hardverekre van csak szükség, mindenféle egyedi és drága cuccok helyett. A legtöbb embernek van valamennyi szabad tárhelye, amivel már el is tudják kezdeni.”

A Tom's Hardware szerdai cikkéből azonban kiderül, hogy a Chia modellje sem felel meg igazán a fenntarthatóság követelményeinek. A bányászattal járó adatok folyamatos írását végző gyors SSD-ket és a tárolásukra alkalmas, nagy kapacitású HDD-ket együtt érdemes használni, ami már önmagában nem olcsó mulatság, de mivel az SSD-k többségét nem nagy intenzitású írásra tervezték, a bányászat néhány hét alatt hazavághatja a hardvert, vagyis akár havonta lehet új bányászgépet összeállítani.

A kriptovaluták szénlábnyomát elemző Digiconomist szakértője, Alex de Vries is azt állítja, hogy ennek a coinnak is két oldala van: „A Chia PoST rendszere rengeteg merevlemezt igényel. Az energiaigény ugyan csökken, de a merevlemezeket pazarolja. Megnő a kereslet a meghajtók iránt, amik gyorsan elhasználódnak, ha bányászatra használod őket. Ez egy e-hulladék probléma.” Ő is megerősítette, hogy a Chia bányászata egy 512 gigabájtos SSD élettartamát 10 évről 40 napra képes csökkenteni.

Ezért sokan attól félnek, hogy akik már éveket fektettek hagyományos kriptovaluták bányászatába, azok nem fognak Chiára váltani, mert ahhoz új hardvereket is szükséges beszerezni, vagyis nemhogy csökken a kriptopiac energiafogyasztása, hanem csak egy újabb módszert találtak arra, hogyan lehet még több áramot elhasználni és elektronikai hulladékot termelni a digitális jövedelem érdekében.

Kínában szívatni kezdték a Bitcoint, tehát megéri a zöld vonalat tolni

A környezettudatos kriptopénz gondolata azért marketingfogásnak sem utolsó. Kínában ugyanis épp a nemrég megfogalmazott klímacélok (a kibocsátási csúcs elérése 2030-ra, karbonsemlegesség 2060-ra) apropóján zajlik a kriptobányászat szabályainak szigorítása. Bár a törvényt még nem hozták meg, többen készülnek a kemény időkre: voltak olyan bányászok, akik átálltak megújuló energiát használó hálózatra, míg mások elhagyták Kínát egy lazábban szabályozott ország kedvéért. Azoknak, akik eddig bitcoinban nyomultak, épp kapóra jön a zöld alternatíva, ami biztosan megfelel az új állami kritériumoknak.

Márpedig Kínában már a Chia Network indulás előtt hetekkel elkezdték felvásárolni a merevlemezeket a jól értesült kriptósok. A kínai Time Finance című lap a Peking északnyugati részén fekvő, Kínai Szilícium-völgyként ismert területen nézett körbe áprilisban, ahol a szakértők elmondták, a szokásos folyamatok játszódnak le: akik tudnak a Chia érkezéséről, előre bevásárolnak; akik nem tudnak róla, követik őket; akik pedig csak azt látják, hogy nagyon fogynak a merevlemezek, azért halmozzák fel a készleteiket, hogy felnyomják az árakat, és nyerészkedjenek a jelenségen. A riport szerint az utóbbi kereskedők közül volt olyan, aki 3 millió jüan (közel 140 millió forint) profitot hozott össze egyetlen nap alatt az újraeladásokból.

Bár tudjuk, hogy a kriptovaluták nem a kiszámítható árfolyamukról híresek, voltak, akik arra számítottak, hogy indulása után egyből kilő a Chia (XCH) ára. Ez egyelőre elmaradt, pedig a hype mellett már olyan lépéseket is tettek az új kriptopénz elfogadása felé, mint az, hogy május elején az Amazon is engedélyezte, hogy a felhőszolgáltatásán (AWS) keresztül bányásszák. A május 3-án 1596 dollárról indult árfolyam kevesebb mint egy óra alatt elérte az 1820 dolláros csúcsot, aztán fél napon belül visszaesett 770-re, és egészen május 7-ig 600–700 dollár között mozgott. Új csúcsot azóta sem sikerült dönteni, de május második hetének végére már magabiztosan felkúszott 1000 dollár fölé.

Amilyen veszett ügynek tűntek a digitális valuták a bitcoin hanyatlása idején, alig néhány éve, olyan tartalmas eddig a 2021-es év a kriptopiacon. A bitcoint úgy veszik a gazdagok, mint a cukrot (igaz, most Elon Muskkal szakítófélben vannak), aminek hatására ötször annyit ér ma, mint egy éve. Különböző, poénnak szánt kriptók (rád nézek, Dogecoin) is szárnyalni kezdtek, és már komoly tőzsdéken lehet velük kereskedni. Ráadásul az emberek mémeket és mindenféle eredeti fájlokat kezdtek gyűjteni műalkotásként (NFT), és a több millió dollár értékű jpg-k meg mp4-ek kifizetése is kriptovalutában megy. Erre jött most rá egy magát környezetbarátnak hirdető, a merevlemezek ellátási láncát napok alatt bedöntő új kriptopénz – és még csak május közepén járunk.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: