Csodás képeken a ritka rovar, amely ártalmatlannak látszik, pedig könyörtelen vadász
Örömhír 2021-re: újra nagyobb számban bukkantak fel Magyarországon a fokozottan védett keleti rablópillék (Libelloides macaronius), miután 2020-ban alig lehetett látni őket. A nemcsak mutatós, de kifejezetten érdekes életmódot folytató rovar 1982 óta védett, 2012 óta pedig fokozottan védett, eszmei értéke százezer forint.
A recésszárnyú fátyolkák rendjébe tartozó faj a száraz és meleg, sztyepp jellegű élőhelyeken telepedik meg. Európa keleti és déli részén terjedt el, itthon ritka, és rövid élettartama miatt is nehezen bizonyítható a jelenléte egy-egy élőhelyen. Az alábbi példányokat Horváth Edit természetfotós a pomázi Majdán-fennsíkon fotózta a napokban.
A rablópillék esetében a látszat csal: első látásra lepkének tűnhetnek, erre utal a csápjaik formája és az is, hogy egy bunkós hagymán (azaz Allium sphaerocephalonon) üldögélnek. Szájszervük azonban ragadozó életmódról árulkodik: nem pödörnyelvről, hanem erőteljes rágó szájszervről van ugyanis szó.
Nem is akármilyen vadászokról van szó: a rablópillék a levegőben teperik le áldozataikat, azaz a szálló rovarokat, jellemzően lepkéket. Kétosztatú szemük elülső-felső része csak az ultraibolya tartományban lát annyira jól, hogy a levegőben kiszúrja az apró szálló rovarokat, ezért csak felhőtlen nyári napokon mutatkozik. A rablópillék hatalmas összetett szemeikről kapták angol nevüket is: owlfly.
A keleti rablópillék szaporodása is meglehetősen drámai: több hím csap le egyszerre a felrepülő nőstényre, majd hosszas üldözés kezdődik, és végül a legrátermettebb hímé lesz a párzás joga. Az aktus a legtöbbször a fűben történik, és mivel a rablópillék ilyenkor a legkiszolgáltatottabbak a ragadozóknak, gyakori, hogy a pár előrelátóan egy sárga virágokkal ékesített mezőn száll le.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: