Felpörgetett evolúcióval zsugorodtak ló méretűvé az elefántok Szicíliában
Az elefántok ma Afrikában és Ázsiában élnek, de kihalt rokonaik valaha más földrészeket is meghódítottak. Amikor pedig szigeteken jöttek létre populációik, a törzsfejlődésük szinte drámai mértékben felgyorsult: a Current Biology folyóiratban nemrég megjelent tanulmány szerint pontosan ez történt a szicíliai elefántokkal is.
Sina Baleka vezető szerző, a kanadai McMaster Egyetem paleogenetikusa szerint a szigeteken végbemenő evolúció azért is izgalmas kutatási terület, mert betekintést enged abba, mi történik, amikor a természet kísérletezni kezd, és szinte a szemünk előtt zajlik a törzsfejlődés.
Kihalt elefántok nyomaira már a Föld számos pontján bukkantak kutatók, így például Kaliforniában, Szibériában, Indonéziában és a Földközi-tenger vidékén is. A fosszíliák azt mutatják, hogy az egykori óriások egyre kisebbé és kisebbé váltak, néhány esetben egy nagyobb méretű ló méretére zsugorodtak.
A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy ez a méretcsökkenés mennyi időt vett igénybe, és hogy ezt megtudják, egy szicíliai törpeelefánt fajra koncentráltak. Az 50-175 ezer évvel ezelőttinek gondolt maradványokat a 19. század végén ásták ki Palermótól nem messze. A leleteket Baleka és kutatótársai paleogenetikai, paleontológiai, geokronológiai módszerekkel tanulmányozták, és különböző technikákkal igyekeztek pontosan behatárolni a korukat. Ezáltal sokkal pontosabban tudták meghatározni a zsugorodás evolúciós sebességét, mint korábban – magyarázta az egyik társszerző, Johanna L.A. Paijmans, a Cambridge-i Egyetem paleogenomikával foglalkozó kutatója.
Az eredmények alapján a faj ló méretűvé zsugorodása mindössze 1300 évet vehetett igénybe, ami nagyjából 40 elefántgenerációt tesz ki – mondta Victoria Herridge társszerző, a londoni Természettörténeti Múzeum evolúciós biológusa. A csontmaradványokból kivont DNS arra utalt, hogy a szigeten élő törpeelefántok szárazföli rokonaiktól, az erdei őselefántoktól (Palaeoloxodon antiquus) származtak le körülbelül 400 ezer évvel ezelőtt. Utóbbi állatok tömege elérte a 10 tonnát, magasságuk pedig a 4 métert súrolta.
Szicília és az itáliai szárazföld között valaha lehetett földhíd, de még ha ez nem is állt rendelkezésre, az elefántok akkor is átúszhattak a szigetre. A Szicíliában élő leszármazottak két méterrel kisebbek és 8 tonnával könnyebbek voltak, mint elődeik – ez olyan változás, mintha az ember egy rézuszmajom méretére csökkenne.
A kutatócsoport által megbecsült evolúciós sebességet egészen rendkívülinek nevezte Mirte Bosse, a hollandiai Wageningen Egyetem genetikusa, aki nem vett részt a kutatásban.
A kutatás jelentőségét továbbá az adja, hogy a kutatóknak sikerült szert tenniük az elefántok DNS-ére a megkövesedett csontokból, amihez a kutatás vezetőjének többször kellett próbálkoznia egy elefántkoponyával. A nehézséget részben az okozza, hogy a DNS már a halál pillanatában elkezd lebomlani. Fagyos körülmények között marad meg a legnagyobb valószínűséggel, ami azonban ritkán adódik a Földközi-tenger környékén. A kutatócsoportnak azonban sikerült annyi DNS-t kinyernie, hogy szekvenálhassák az állat genomját, ami felvillantja a lehetőséget, hogy esetleg hasonló éghajlaton talált más fosszíliák esetében is alkalmazhatják a módszert – mondta Bosse.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Néhány száz év múlva a tehén lehet a legnagyobb emlős a Földön, és az ember tehet róla
Ahová az emberősök betették a lábukat, ott elkezdtek eltűnni az óriásemlősök. Amerikai kutatók szerint a trend ma is tart, és ha így megy tovább, a következő évszázadokban kipusztulhat a zsiráf, az elefánt és a víziló is.
A tudósok szeme láttára alakul ki egy új madárfaj Galápagoson
36 évvel ezelőtt egy galápagosi pinty gondolt egyet, átrepült egy másik szigetre, és mivel nem talált magának egyetlen fajtársat sem, jobb híján egy másik faj nőstényeivel kezdett el párosodni. A felpörgetett evolúció eredménye: Big Bird, a csodapinty.
A mostaninál nagyobb is volt már az emberi agy térfogata
Újszerű egyesített elméletet alkottak izraeli kutatók az emberi agy evolúciójáról. Az emberelődök agya azért nőtt a háromszorosára, mert az óriási prédákat kiirtották, a kisebb, fürgébb állatok elejtéséhez pedig már komoly stratégia kellett. Az állattartás és földművelés megjelenésének idején megint zsugorodott az agy.