Máris végrehajtotta az első űrsétát a kínai űrállomás, a Mennyei Palota legénysége
Két űrhajós hét órán át dolgozott a Föld körül keringő Tienkung (Mennyei Palota) nevű kínai űrállomás külsején vasárnap. Ezzel sikeresen teljesítették az elsőt a mostani küldetésben tervezett két űrsétából, és egyben az első tandem űrsétát hajtották végre a rohamléptekkel fejlődő kínai űrkutatás történetében.
Mint a kínai űrügynökség közölte, három űrhajóst küldtek fel júniusban az űrállomásra. A Tienkung történetének első legénysége összesen három hónapot tölt el odafönt, ezzel a leghosszabb kínai emberes küldetést teljesítve.
Vasárnap reggel a legénységből ketten, Liu Po-ming és Tang Hung-po célozták meg az űrben a központi modul külső oldalát, hogy nagylátószögű kamerát erősítsenek fel rá, emellett teszteljék az űrállomás robotkarját, amivel további modulokat juttatnak majd az állomásra. Az űrhajósok a robotkaron lépéseket helyeztek el, és a segítségével további összeszerelő munkát végeztek az állomáson.
Vasárnap a kínai állami televízió epizódokat mutatott be az űrállomás életéből: a nézők láthatták a legénység tagjait, amint szobabiciklin és futógépen edzenek. Az egyik űrhajós pálcikával evett, egy másik kézen állt és bukfencezett evés után.
Az űrsétáról készült videón Liu űrhajós így kiáltott fel: „hú, túl szép itt kint!”. Liu és Tang egy fedélzeti nyíláson keresztül külön-külön hagyták el a modult, újonnan kifejlesztett, 130 kilogrammos űrruhájukban. A parancsnok, Nie Haj-seng, a légierő pilótája, aki már harmadik űrutazásán vesz részt, az állomás belsejéből támogatta őket.
A legénység előzőleg több mint hatezer órás kiképzésen vett részt. Csaknem öt éve ez az ország első emberes küldetése, az pedig 2008 óta először fordult elő, hogy kínai űrhajósok kilépjenek az űrbe. Annak idején Kína a Szovjetunió és az Egyesült Államok után a harmadik ország volt, amely űrhajóst engedett ki az űrbe.
2022 végéig Kína összesen 11 kilövést hajt még végre, ebből három szintén emberes küldetést indít be. A Tienkung bővítésére két laboratóriumos modult küldenek fel a közeljövőben, felszereléssel és űrhajósokkal együtt.
A kínai űrállomás építését részben az motiválta, hogy az Egyesült Államok nem működik együtt az űrkutatásban Kínával, kínai állampolgár nem is járt például az amerikai, orosz, kanadai, európai és japán kooperációban működtetett Nemzetközi Űrállomáson, bár 2007-ben Kína próbálkozott volna részt venni az ISS körüli feladatokban. Az ISS-t a tervek szerint 2024-ben nyugdíjazzák, bár a NASA szerint 2028-ig még működőképes marad.
A Tienkung űrállomást legalább tíz évig készülnek működtetni, és mint Kína közölte, nyitottak a nemzetközi együttműködésre.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Miközben éleződik az űrverseny, Kína a Hszi Csin-ping-féle science fictionnel támad
A kínai kormányzat az űreszközök elnevezésével tudatosan azt üzeni a versenytársaknak, hogy Apolló mellett bizony helyet kell szorítani az űrben Csang'ónak is, aki az örök élet elixírjét őrzi a Holdon. Az országban egyre népszerűbb sci-fi pedig már a Nyugat felé is azt kommunikálja, hogy nem kell félni a kínai űrfölénytől.
A Mennyei Palotával Kína átveheti az uralmat az alacsony Föld körüli pályán
A Nemzetközi Űrállomást, az ISS-t néhány év múlva nyugdíjazzák, így a kínai Tienkung lesz az egyetlen állandó bázis az űrben, az USA pedig másodhegedűssé válik az alacsony Föld körüli pályán. Kína abban bízik, hogy magához csábíthatja az ISS-projekt eredeti támogatóit: az orosz Roszkoszmosz mellett az Európai Űrügynökség is közös projekteket tervez az ázsiai országgal.