A Tienkung űrállomás fedélzetén június óta terem saláta, augusztus óta pedig koktélparadicsomot és újhagymát is nevelnek. A növénytermesztés az oxigéntermelés és az élelmezés miatt is kulcsfontosságú a jövő űrmisszióiban.
Az egy kilométer átmérőjű, a világűrbe telepített naperőmű gigawattos mikrohullámokat sugározna a Földre, hogy a nap 24 órájában áramot termeljen. A kísérleteket a következő években kezdhetik, a sugárzás hatásai még nem tisztázottak.
A Mennyei Palota élettudományi moduljában először algákat és halakat vizsgálnak, de később egereken és majmokon végeznének szaporodási kísérleteket. Kérdés, hogy rá lehet-e venni az ismeretlen körülményekre nem túl jól reagáló állatokat a közösülésre.
A november végi legénységváltással hivatalosan is megkezdődhet a Tienkung űrállomás működése. Az ezer kísérlet elvégzését ígérő programot tíz évre tervezik, és később akár külföldi űrhajósokat is fogadnának a fedélzeten.
A becslések szerint jó eséllyel nem érint lakott területet a 25 tonnányi űrszemét, de ugyanannak a kínai rakétának 2020-ban elefántcsontparti falvakban landoltak a törmelékei, és Kína továbbra sem hajlandó biztosítani az űrszemét apró darabokra hullását.
A háromfős legénységből ketten hét órát töltöttek az űrben vasárnap, hogy szereléseket végezzenek a Tienkung külsején. Bár az ország a Szovjetunió és az USA után harmadikként vállalkozott az űrsétára, utoljára 2008-ban lépett ki kínai űrhajós az űrbe.
2022-ben kezdené működését a kínai űrállomás, amely fejlesztéséhez minden ország segítségét várják, cserébe a jelentkezők rendelkezésére állítják a saját technológiájukat. Az ENSZ már beállt a kezdeményezés mögé.