Kína máris embereket küld új űrállomására, a Mennyei Palotába

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Alig másfél hónappal azután, hogy Kína feljuttatta az űrbe a Tienkung űrállomás központi egységét, a Tienho–1-et, június 17-én máris embereket küld az állomásra. A Sencsou–12 az ország történetének hetedik, és 2016 óta az első emberes űrmissziója lesz, amely során három tajkonauta látogatja meg a Mennyei Palotának is nevezett űrállomást: Nie Haj-seng, Liu Po-ming és Tang Hung-po.

A küldetés azért is fontos Kína számára, mert július 1-én óriási ünnepségre készülődnek az országban a kommunista párt fennállásának 100. évfordulójára, így minden propagandabarát eseményre szükség van. A három űrhajós gépét szállító Long March–2F rakétát magyar idő szerint csütörtök hajnalban, 3 óra 22 perckor lövik fel az északnyugat-kínai Csiucsüan Űrközpontból.

Ez lesz a kínai űrprogram eddigi leghosszabb küldetése, az űrhajósok ugyanis 90 napot töltenek majd az állomáson, és két űrséta is a tervek között szerepel. A Tienkung űrállomásra idáig egyszer küldtek űrhajót: májusban üzemanyagot, ételt és különböző technikai eszközöket szállított az állomásra egy teherhajó. A következő másfél évben még 11 missziót terveznek felküldeni, amely során két további modullal bővül a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) hasonlóan moduláris szerkezetű állomás – a 11-ből három misszió szállít majd újabb űrhajósokat a fedélzetre.

Tang Hung-po, Nie Haj-seng és Liu Po-mingFotó: LIU FANG/Xinhua via AFP

„Az állomást működtetni és karbantartani nagyon aprólékos és bonyolult művelet, ahogy azt a Nemzetközi Űrállomás első időszakában is láthattuk” – mondta a Guardiannek Csen Lan, a Go Taikonauts! elemzője. Miután elkészül, a Tienkung tömege nagyjából 90 tonna lesz, és várhatóan tíz évig működtethető – vagyis nem is igazán az ISS-hez kell mérni, hanem inkább az 1986 és 2001 között működő szovjet űrállomáshoz, a Mirhez.

A Tienkung űrállomás építése és emberi látogatása újabb mérföldkövek az elmúlt évtizedekben több milliárd dollárt felemésztő kínai űrkutatásban, miután az előző néhány évben leszálltak a Holdra, sőt elsőként készítettek fotókat holdunk túlsó oldaláról, majd nemrég a Marson is sikeresen landolt egy kínai küldetés. Ezzel a sorozattal Kína egyértelműen bejelentkezett harmadik űrhatalomnak az Egyesült Államok és Oroszország mellé.

A Sencsou-12 űrhajó és az azt szállító Long March-2F hordozórakétaFotó: WANG JIANGBO/Xinhua via AFP

Akár még az a helyzet is fennállhat a közeljövőben, hogy a Tienkung lesz az egyetlen működő űrállomás az alacsony Föld körüli pályán, ugyanis az USA, Oroszország, Kanada, Japán és Európa együttműködésében fenntartott Nemzetközi Űrállomás visszavonultatását 2024-re tervezik, bár a NASA az utóbbi időben azt hangoztatja, hogy akár 2028-ig is tovább működhet az ISS.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: