Az izlandi kormány és a reykjavíki önkormányzat 2015 és 2019 között folytatta le a 4 napos munkahét próbáját, amely során a résztvevők csökkentett munkaidő mellett, az azt megelőző időszakkal azonos fizetésért dolgoztak. A programban több mint 2500 dolgozó vett részt, ami a teljes izlandi munkaerő 1 százalékának felel meg, és a most ismertetett eredmények szerint a már több országból ismert hatást váltotta ki a munkarend változása: boldogabb munkavállalókat és hatékonyabb munkavégzést.

Igyekeztek minél többféle munkahelyet bevonni a projektbe, így különböző irodákon kívül óvodák, szociális intézmények és kórházak is részt vettek benne, és átlagosan 40-ről 35-36 órára csökkentették a heti munkaórák számát. A program ideje alatt a dolgozók (megfigyelt, illetve kutatók által kvantitatív módon is mért) produktivitása az esetek túlnyomó többségében nemhogy nem csökkent, de még nőtt is, és beszámolóik alapján kevesebb stressz, a kiégés kisebb esélye, az egészségük javulása, valamint a munka és a magánélet jobb egyensúlya jellemezte ezt az időszakot.

Ennek hatására az izlandi szakszervezetek hamar tárgyalásokat kezdeményeztek a munkarendről, és mára Izland munkavállalóinak 86 százaléka vagy csökkentett munkaidő és változatlan fizetés mellett dolgozik, vagy már megszerezte a jogot ahhoz, hogy éljen a munkaidő-csökkentéssel a jövőben.

„A tanulmányunk azt mutatja, hogy a világ legnagyobb, a közszférában lefolytatott csökkentett munkaidős pilot programja minden szempont alapján elsöprő sikert aratott” – mondta Will Stronge, a projektet kiértékelő Autonomy kutatási igazgatója. Hozzátette: „Kiderült, hogy az állami szektor tökéletes terep arra, hogy a rövidebb munkahetek úttörője legyen, és ebből más kormányok is tanulhatnak.”

A programban részt vett szülők kevésbé hektikus reggelekről, a heteroszexuális kapcsolatban élő férfiak több házimunkára szánt időről, míg általánosságban a legtöbb dolgozó kevesebb betegszabadságról és fittebb munkavégzésről számolt be. „Ez történik a legtöbb hasonló programban, hogy az emberek elkezdenek jobban kötődni a munkájukhoz, mivel jobban megbecsülve érzik magukat a több szabadidő által” – mondta Stronge.

A tanulmányban a program résztvevőivel készült interjúkból is közöltek részleteket, amelyek alapján kényelmesebb életvitellel, valamint több hobbira és testmozgásra fordított idővel járt a munkaidő-csökkentés, de a családosok természetesen a gyerekekkel és partnerükkel eltölthető minőségi idő növekedését emelték ki a program legfontosabb következményeként. És mint kiderült, a kiégés ellen a legjobb módszer a dolgozók megbecsülése. Ahogy az egyik résztvevő mondta: „A munkaórák csökkentése tiszteletet mutat az egyén felé. Hogy nem csak gépek vagyunk, akik egész nap dolgoznak, aztán alvás után kezdünk mindent újra.”

A négynapos munkahét ötlete már több országban felmerült, hol vállalati, hol országos szinten: Spanyolországban és Új-Zélandon most is folynak ilyen kísérletek, míg Japán kormánya az elmúlt hetekben fejezte ki támogatását afelé, hogy a dolgozóit hírhedten túlhajtó ország vállalatai csökkentsék a munkaórák számát, és tegyenek meg mindent a munka és a magánélet jobb egyensúlyának megteremtéséért.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: