Értékes időt nyerhet a daganatos betegeknek egy szegedi kutatócsoport Nature Cancerben publikált módszere

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Az elmúlt három évben a tumorellenes immunterápia hatékonyságát vizsgálták a Szegedi Tudományegyetem és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatói – legújabb kutatásuk eredményeit pedig az egyik legelismertebb, rákkutatással foglalkozó folyóiratban, a Nature Cancerben publikálták. A magyar kutatók eredményei segíthetnek eldönteni, kik azok a tumoros betegek, akiknél potenciálisan hatékony lesz az immunterápia, és kik azok, akiket más gyógyszerekkel érdemes kezelni – írta a Szegedi Tudományegyetem keddi közleményében.

Az immunterápia

„A tumorellenes immunterápia az utóbbi két évtizedben terjedt el. Segítségével lehetővé vált az előrehaladott tumoros betegek hatékony kezelése is, így kijelenthető, hogy ez forradalmasította az onkoterápiát” – idézte a közlemény Manczinger Mátét, az SZTE adjunktusát, a projekt szakmai vezetőjét. Az immunterápiában az a jó, hogy a szervezet tumorellenes immunválaszát erősíti fel, és ezáltal veszi fel a harcot sikerrel akár az áttétes daganatok ellen is, mégpedig a többi bevett onkológiai terápiánál jóval kevesebb mellékhatással.

Az immunterápia óriási lépés az előrehaladott tumorok kezelésében, azonban a betegek jelentős hányada nem reagál rá – annak megállapítására pedig, hogy kinél alkalmazható sikeresen, hosszú és értékes heteket kell várni (és nem csak a daganatos betegségek gyógyításában hírhedten rosszul teljesítő magyar egészségügyben). Mint Manczinger elmondta, ezért tartották fontosnak, hogy a terápiára adott választ meghatározó tényezőket azonosítsanak. A kutatásuk leginkább a tüdőrákkal és melanómával küzdő páciensekre terjedt ki.

A megfelelő tumorellenes immunválasznak nemcsak az immunterápiában, hanem az egész emberi életben rendkívüli a jelentősége. Ezt bizonyítja például, hogy sokkal fogékonyabbak a daganatos betegségekre azok az emberek, akik súlyos immunhiányos állapotban, például AIDS-ben szenvednek – tette hozzá.

A kutatócsoport négy tagja, jobbra elöl Manczinger MátéFotó: SZTE

A kulcs a HLA molekulákban van

A kórokozók és tumorok molekuláit és az ember saját fehérjéit a HLA molekulák teszik láthatóvá az immunrendszer számára azáltal, hogy jellegzetes fehérjerészleteket kötnek meg a sejteken belül, és mutatnak be azok felszínén. A HLA molekulák rendkívül változatosak, ezért kicsi az esélye, hogy két egyén pontosan ugyanazokat a variánsokat hordozza.

Egyes generalista változatok rendkívül sok eltérő fehérjedarabkát képesek bemutatni az immunrendszer számára. Ezek a változatok főként olyan területeken terjedtek el, ahol sok fertőző betegség van jelen, mert több kórokozó felismerését teszik lehetővé. A szegedi kutatók eleinte azt gondolták, hogy ezek a változatok a tumorokat is hatékonyabban ismerik fel, mert nagyobb eséllyel kötik meg a tumoros sejtekben képződő megváltozott fehérjerészleteket. Az eredmények viszont ennek éppen az ellenkezőjét támasztották alá.

„Kutatásunk során megmutattuk, hogy bár a generalista HLA változatok valóban nagyobb eséllyel mutatják be a tumorok megváltozott fehérjéit az immunrendszer számára, mégis kevésbé reagálnak a betegek az immunterápiára, ha ezeket a generalista változatokat hordozzák. Sajnos a generalista HLA molekulák, mint ahogy a nevük is utal rá, nem válogatnak. Ugyanúgy megkötik a saját, egészséges fehérjéinket is, amelyekből a tumorok megváltozott fehérjéi jönnek létre. Mivel ezek a módosult fehérjék gyakran csak minimálisan különböznek az egészséges fehérjéktől, az immunrendszer képtelen megkülönböztetni azokat egymástól, és a tumort sajátként ismeri fel, ha generalista HLA molekulával rendelkezünk” – fejtette ki a projekt vezetője. 

A szelektívebb HLA variánsok esetében ugyanakkor nagyobb az esélye annak, hogy csak a megváltozott, tumorra jellegzetes fehérjéket mutatják be az immunrendszernek, így az könnyebben azonosítja azokat, és a tumort hatékonyabban pusztítja el. 

A szegedi kutatók korábbi kutatásai igazolták, hogy a generalista HLA molekulák több kórokozó hatékony felismerését és elpusztítását teszik lehetővé – ez azért lehetséges, mert a kórokozók fehérjéi sokkal jobban eltérnek az ember saját fehérjéitől, mint a tumorok módosult fehérjéi. Ezért hiába mutatnak be több saját fehérjét a generalista variánsok, ez nincs hatással a kórokozók fehérjéinek felismerésére. „Összességében elmondhatjuk, hogy a generalista HLA molekulák esetében a mennyiség a minőség rovására megy, aminek a tumorellenes immunválasz látja a kárát” – mondta Manczinger.

Gyorsan elvégezhető vizsgálatok

A Nature Cancerben publikált eredmények közvetlenül alkalmazhatók lehetnek a betegellátásban, hiszen a betegek által hordozott HLA molekulák viszonylag gyorsan és egyszerűen meghatározhatók. 

A megfelelő biomarkerek alkalmazása a betegek és az ellátórendszer számára is előnyös, mert ezáltal olyan betegek kapják az igen költséges kezeléseket, akiknél azok valóban hatékonyak, míg a többi beteg esetében más terápiás módozatok alkalmazhatóak vagy bevonhatók klinikai vizsgálatokba.

A rákkutatás igen kompetitív szakterület, tehát egy ilyen publikáció ráirányítja a kutatótársadalom figyelmét a résztvevő kutatókra és intézményekre. Ez nemzetközi együttműködéseket segíthet elő, valamint javítja a kutatók és intézmények pályázási esélyeit. 

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: