Kína lecsapott a bitcoinra, Kazahsztán tárt karokkal várja a kínai bányászokat

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

A Cambridge Centre for Alternative Finance (CCAF) kutatása szerint a kínai bitcoinbányászat piaci részesedése 75,5 százalékról 46 százalékra csökkent 2019 szeptembere és 2021 áprilisa között. A kutatás egyúttal arra is rávilágított, hogy mostanra Kazahsztán lett a világ harmadik legnagyobb bitcoinbányász nemzete.

A bitcoinbányászok nagy teljesítményű számítógépekkel állítják elő az új bitcoinokat; a bitcoin-tranzakciók auditálása révén hozzájuthatnak a digitális fizetőeszközhöz. A nagy számítási teljesítmény energiaigénye azonban igen magas, és ezzel hozzájárul a károsanyag-kibocsátás növeléséhez. A Cambridge Bitcoin Electricity Consumption Index szerint a bitcoinbányászat annyi energiát emészt fel évente, mint egész Kolumbia.

Júniusban Kína szigorú lépéseket helyeztek kilátásba az országban zajló bitcoinbányászat ellen. A hatóságok figyelmeztették a bankokat és a fizetési felületeket, hogy hagyjanak fel a digitális fizetőeszköz támogatásával. A hír hallatán a kriptovaluták árfolyama azonnal zuhanásnak indult. A CCAF kutatása még a bejelentés előtt készült, de egyben arra is rávilágított, hogy a bányászat már a kínai hatóságok fellépése előtt is csökkenőben volt az országban.

A Cambridge kutatói a kínai tiltás bejelentése után az ország kriptovaluta-bányászati kapacitása a töredékére csökkent. Mindez arra utal, hogy a kriptovaluta-bányászok megkezdték az eszközeik átköltöztetését. A szakértők szerint ennek nincsenek technikai akadályai.

„A bányászok konténerekbe pakolják az eszközeiket, amik így mobil számítógépes adatközponttá változnak, és könnyen kihajózhatnak velük Kínából.”

mondta a BBC-nek David Gerard, az Attack Of The 50 Foot Blockchain szerzője.

Az még nem világos, hogy a bányászok hová emigrálnak, de úgy tűnik, hogy Kazahsztán ehhez ideális terep lehet. A fosszilis üzemanyagokban gazdag országban – a CCAF kutatói által vizsgált időszakban – csaknem hatszorosára nőtt a kriptovaluta-bányászat részesedése a globális piacon: 1,4-ről 8,2 százalékra. Kazahsztán ma a világ harmadik legnagyobb kriptovaluta-bányász országa.

Az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériuma szerint az elektromos áram 87 százalékát Kazahsztán fosszilis üzemanyagokból – 70 százalékban szénerőművekben – állítja elő. A bányászathoz használt energiafelhasználás is jelentős mértékben, 16,8 százalékra nőtt. Mindennek a globális károsanyag-kibocsátásra is komoly hatása lehet.

A bitcoinbányászatot uganakkor más országokban is támogatják. Ahogy korábbi cikkünkben is írtuk: a kriptovaluta-bányászat egyik ígéretes célpontja Texas lehet. Az amerikai államban a villamosenergia-fogyasztás ára a legalacsonyabbak között van a világon, és a megújuló energiaforrások is elképesztő ütemben növekednek: 2019-ben már a teljes ellátás 20 százalékát adták a helyi szélfarmok. Texas mellett szól az is, hogy az itteni fogyasztók szabadon választhatnak áramszolgáltatót, és az állam vezetői is úgy látják, hogy a kriptovaluták szerves részét képezik Texas jövőjének.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: