Európában is egyre sűrűbbek lesznek az észak-amerikaiakhoz hasonló sokkoló hőhullámok
A Nature Climate Change folyóiratban július 26-án publikált új kutatás szerint a jövőben sokkal valószínűbbé válnak az olyan rekordmelegek, amelyek még a nemrégiben Észak-Nyugat-Amerikát sújtó hőhullámnál is rosszabbak lesznek.
A tanulmány szerzői szerint a Csendes-óceán északnyugati részén és Ausztráliában 2019-2020-ban elszenvedett sokkoló hőmérsékleti szélsőségek csak ízelítők voltak, az emberiség ennél sokkal durvább körülményekre számíthat.
A kutatók úgy vélik, hogy Észak-Amerika, Európa és Kína nagy népsűrűségű régiói azok, ahol a rekordokat döntögető szélsőségek a legvalószínűbbek. A kutatáshoz használt számítógépes modellek szerint a jövőben Észak-Amerika középső részein az eddigi átlagosnál akár 18 Celsius-fokkal magasabb hőmérsékletre is lehet számítani.
Az már eddig sem volt kétséges, hogy az antropocén klímaválság kibontakozásával egyre gyakoribbakká válnak a hőhullámok. Ezeket az extrémitásokat azonban általában úgy elemzik, hogy összehasonlítják őket a múlttal, ami azt jelenti, hogy a túlnyomó többségük csak kis mértékben melegebb, mint korábban. A kutatók szerint mindez a rekordhőmérsékletek fokozatos emelkedésének hamis érzetét keltheti.
Az új számítógépes modelleken alapuló kutatás ehelyett azt vizsgálta, hogy a jövőben milyen határértékekkel dőlnek meg az egyhetes hőhullámok rekordjai. Kiderült, hogy a korábbi csúcsokat nagyjából 5 Celsius-fokkal megdöntő hőhullámok a következő három évtizedben kétszer-hétszer, 2051-2080 között pedig háromszor vagy akár 21-szer is valószínűbbek lehetnek a jelenlegi szén-dioxid-kibocsátási szintek mellett.
A kutatók azt is kimutatták, hogy a rekordokat megdöntő időjárási események nem fokozatosan, hanem robbanásszerűen válik gyakoribbá. Ráadásul a globális felmelegedés üteme döntő a kockázat növekedésében. Ez a kutatók szerint azt jelzi, hogy a kibocsátások minél hamarabb történő drasztikus csökkentésére van szükség, nem pedig fokozatos mérséklésre.
A tanulmány szerint ugyanakkor, ha a kibocsátást azonnal és gyorsan sikerül csökkenteni, akkor a szélsőségek kockázata mintegy 80 százalékkal csökken.
Korábbi kapcsolódó cikkeink: