Pillanatok alatt felfalta a tűz a kanadai falut, ahol 49,6 fokot mértek – ez már a jövő?
A hőhullám nyomán kialakult erdőtűz a 90 százalékát elpusztította annak a brit kolumbiai falunak, ahol szerdán újabb hőségrekord dőlt: 49,6 Celsius-fokot mértek. A faluban az előző napokban sorra dőltek az országos melegrekordok: héftőn 47,9, vasárnap 46,6 Celsius-fok volt. Az előző kanadai melegrekordot 1937-ben rögzítették Saskatchewan tartományban: 45 fokot.
A Vancouvertől 260 kilométerre északkeletre található falu mintegy kétszázötven lakója elmenekült a pokoli tűz elől. A polgármester, Jan Polderman úgy fogalmazott, „nem sok maradt Lyttonból, mindenhol égett a tűz”, ő maga pedig szerencsésnek mondható, amiért sikerült megmenekülnie.
A lángok mindössze 15 perc alatt borították el a falut, addigra a polgármester már elrendelte Lytton evakuálását. A lakók csak az állataikat és a kocsikulcsaikat tudták magukhoz ragadni, olyan gyorsan kellett elhagyni a területet.
A szerda esti, időnként 71 kilométer/órás szél észak felé fújta a tüzet a faluban, a szárazságban és forróságban a tűzvihar 10-20 kilométer/órás sebességgel falta fel Lyttont. A tartományban csak szerdán rendeltek el tűzgyújtási tilalmat. Az alábbi Twitteren közzétett előtte-utána képen Lytton fő utcája látható a tűz előtti időkben és utána.
Háromszorosára nőtt halálozás
Észak-Amerika nyugati része az elmúlt napokban, hetekben szélsőséges – és Kanadában példátlan – hőhullámoktól szenved. A parti részeken már tapasztalható némi enyhülés, de a szárazföldön elviselhetetlen a hőség. Az időjárási rendszer kelet felé mozog, legutóbb a közép-kanadai Alberta, Saskatchewan és Manitoba tartományokban hirdettek hőségriadót.
Brit Kolumbiában öt nap alatt 486 ember halt meg, az ilyenkor átlagos 165 helyett, aminek oka egyértelműen a szélsőséges időjárásban keresendő. Az elmúlt három-öt évben csak három hőséggel összefüggő haláleset fordult elő Brit Kolumbiában. Az elhunytak közül sokan egyedül éltek légkondicionáló nélküli otthonaikban.
Gyengülő La Niña
A Severe Weather Europe elemzése szerint a jelenséget egy eddig soha nem látott mértékű hőkupola okozza. A hőkupolára fentről nagy légköri nyomás nehezedik, ami egyrészt eltéríti a felhőket a közelből, másrészt összepréseli, és ezáltal felmelegíti az alá szorult levegőt. A földfelszín a kupola alá szorult melegtől kiszárad, ami tovább fokozza a felmelegedését.
Az amerikai óceán- és légkörkutató intézet, a NOAA már kora tavasszal előre jelezte a hőkupola és az extrém hőség kialakulását, a magyarázat pedig az volt, hogy neutrális, illetve gyengülő fázisba lép a felmelegedést amúgy mérséklő La Niña hatás. A 2020-ban jelentkező La Niña hatására a Csendes-óceán keleti medencéjében az átlagosnál hűvösebbé válik a felszíni vízréteg, és ez a légkört is lehűti. A keleti medence hűvösebb és a nyugati medence langyosabb csendes-óceáni vizei miatt hőmérséklet-különbség alakul ki, ennek hatására pedig szél keletkezik, ami a trópusi légtömegeket nyugatról keletre fújja. Ez a levegő pedig futóáramlásban csapdába ejtve végül Észak-Amerikai nyugati felén köt ki, és ott megreked – így alakul ki a hőkupola.
Ha egy hőkupola ilyen stabil, mint ez a mostani, a földfelszíni forróság is tartós. Az alászorult hőség a légkör alsó rétegeit is felmelegíti, majd a meleg levegő tovább terjed fölfelé, a légkör felső rétegeibe, létrehozva a mindent maga alá szorító, magas nyomású zónát.
Ez már a jövő?
Felmerül a kérdés, hogy az adott földrajzi területen szokatlan, szélsőséges és az emberi egészséget súlyosan veszélyeztető hőség vajon a klímaváltozás eredménye-e. A kutatók egyelőre gyűjtik a bizonyítékokat arról, hogy mennyire járult hozzá a történtekhez az emberi tevékenység következtében kialakult melegedés.
Az egyik lehetséges kutatási irány az éjszakai hőmérséklet: ez ugyanis a napokban 2 Celsius-fokkal nagyobb volt Brit Kolumbiában, mint az ilyenkor szokásos nappali átlaghőmérséklet. Az éjszakai és a nappali hőség együttesen még inkább veszélyezteti az egészséget, és mint egy tavalyi tanulmányból kiderült, szorosan összefügg az üvegházhatású gázok kibocsátásával.
Egyes variábilis helyi tényezők, például a tengeri szellők vagy azok hiánya enyhítheti vagy fokozhatja a szélsőséges hőség hatásait. A nagy kép azonban azt mutatja, hogy a globális felmelegedés, az óceánok melegedése, a megváltozott időjárási rendszerek kihatnak az összes eseményre.
A CBC kanadai közszolgálati csatornának nyilatkozó meteorológusok nagy többsége a klímaváltozás miatt melegedő bolygónak tulajdonította az eseményeket. Egyikük, Armel Castellan úgy fogalmazott:
„tudjuk, hogy ez csak a jéghegy csúcsa, ha hőhullámokról van szó. Erre és ennél többre is kell számítanunk.”
Az Oxfordi Egyetem kutatója, Friederike Otto szerint „minden most előforduló hőhullám valószínűségét és intenzitását növeli az emberiség okozta klímaváltozás”, és annak is ez az egyik oka, hogy ez a mostani kanadai hőhullám ennyire szélsőséges. Hozzátette azonban, hogy nem a klímaváltozás az egyetlen ok, és hogy mi minden játszik szerepet a hőségben, még kutatják.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: