Kína megpróbálta cenzúrázni a Nobel-díjasok amerikai csúcstalálkozóját
A washingtoni kínai nagykövetség munkatársai tavasszal három alkalommal is próbálták elérni az amerikai tudományos akadémiák szövetségénél (NAS), hogy az áprilisi Nobel-díjasok Csúcstalálkozóján ne szólalhasson fel két korábbi díjazott, az 1989-ben békedíjat kapott Tendzin Gyaco (a 14. dalai láma) és az 1986-ban kémiai Nobel-díjjal jutalmazott tajvani Li Jüan-ce. A NAS mindhárom alkalommal visszautasította a kérést.
Most több mint száz Nobel-díjas aláírásával tettek közzé egy állásfoglalást, amelyben kiállnak a kínai kormány törekvései ellen, mivel szerintük Kína cenzúrázni szeretné a tudományos közösséget. „Nem hiszem, hogy egy kormánynak joga lenne megszabni vagy akár csak befolyásolni, hogy ki szólalhat fel egy találkozón, amit az országán kívül rendeznek” – mondta Venkatráman Rámakrisnan biológus, a 2009-es kémiai Nobel-díj egyik nyertese.
A közleményt megalkotó biokémikus, Richard Roberts elmondta, a kínai telefonhívások miatt a külügyminisztérium és az FBI is vizsgálódik. A furcsaságok azonban nem álltak meg a hívásoknál: az április 26-i „Tudomány mint emberi jog” című előadás online közvetítése során nagyjából tíz percre elsötétült a kép, amit egy kibertámadásnak tulajdonítottak, de annak eredetére nem sikerült rájönni. Később még egy előadás közvetítése megszakadt rejtélyes körülmények között, és az akadémisták szerint gyanús, hogy ezeknek köze lehet a kínaiak cenzori törekvéseihez.
A tajvani tudományos akadémiát korábban vezető Li Jüan-ce elmondása szerint a kínai kormány már korábban is megpróbálta őt cenzúrázni, valószínűleg azért, mert többször kiállt Tajvan függetlensége mellett. 2008-ban azt próbálták Kínából megakadályozni, hogy Li bekerüljön a Nemzetközi Tudományos Tanács (ISC) tagjai közé, míg 2011-ben az ENSZ által Rio de Janeiróban megrendezett Rio+20 konferencián való részvételének igyekezett keresztbe tenni a brazíliai kínai nagykövetség.
A NAS és a Nobel Alapítvány jelezte, hogy addig nem írnak alá semmilyen állásfoglalást, amíg nem zárulnak le a vizsgálatok, de az aláíró tudósok szerint nincs mire várni, most kell kiállni a kínai elnyomás ellen. Az akadémisták ugyanakkor megosztottak abban a tekintetben, hogy milyen megoldást látnak helyesnek: Roberts például kijelentette, hogy amíg Kína nem változtat a cenzúrára való hajlamán, addig nem vesz részt semmilyen kínai tudományos találkozón, de mások szerint nem lenne előnyös, ha most egyfajta vasfüggöny leeresztésével elszigetelődne a kínai tudomány a világ többi részétől.
Rámakrisnan szerint elszomorító az a távolodás, ami Kína és a nyugati világ között tapasztalható az elmúlt években: „A világnak szüksége van Kínára, és Kínának is szüksége van a világra, úgyhogy ki kell találni, hogyan jöhetnénk ki jól egymással.”
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: