A Vuhani Földrajztudományi Egyetem honlapján megjelent, azóta eltávolított közlemény szerint a kutatóknak először az egyetemmel, majd a kínai tudományügyi minisztériummal kell egyeztetniük, mielőtt bármit publikálnának a koronavírus megjelenéséről. Valószínű, hogy a kínai hatóságok ezzel is a vírus kínai eredete körüli vitákba akarnak beleszólni: miután Donald Trump amerikai elnök többször is „kínai vírusként” emlegette a SARS-CoV-2-t, az állami médiában gyorsan elterjedt, hogy a betegség valójában amerikai eredetű. 

A kínai külügyminisztérium szóvivőhelyettese, Zhao Lijian egyenesen azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy hazudik a fertőzöttek és a halottak számáról, amerikai hírszerzési források szerint viszont éppen a kínai adatok nem felelnek meg a valóságnak.

Eddig is sűrű volt a homály

A titkos jelentés szerint a COVID-19 legalább kétszer annyi áldozatot szedett Kínában, mint amennyit elismertek, a Bloomberg által idézett három anonim forrás közül kettő pedig azt is elmondta, hogy szerintük szándékosan fals adatokat hoztak nyilvánosságra. Vuhanban a krematóriumok megfeszített munkája alapján a helyiek még riasztóbb becsléseket tettek, az urnarendelések alapján ottani források szerint tízszer vagy hússzor annyian halhattak meg a járványban, mint amit beismertek.

Nem a halottak és a fertőzöttek a száma az egyetlen homályos pont a koronavírus kínai kezelésével kapcsolatban: a járványról első ízben beszámoló vuhani orvost, Li Ven-Liangot először rémhírterjesztéssel vádolták és megrovásban részesítették. Miután a doktor épp a koronavírus következtében elhunyt, a kínai hatóságok nyilvánosan bocsánatot kértek tőle – ez viszont amerikai források szerint még nem jelentette azt, hogy átláthatóbbá vált a fertőzéssel kapcsolatban a kínai állami kommunikáció.

Van, ahol az elnök sem segít

Kína számára kül- és belpolitikai szempontból is különösen fontos, hogy erősnek mutatkozzon a járvány kezelésében: a COVID-19 kitörésekor számtalan, hamar cenzúrázott, de azért napvilágra kerülő kritika érte Hszi Csin-ping elnököt, amiért nem kezeli megfelelően a válságot. 

A vádak szerint a kínai hatóságok két héten keresztül titkolták a járvány kitörését, a vírus megfékezésébe vetett bizalmat pedig nem alapozta meg a korábbi, 2002-ben kitört SARS-járvány körüli titkolózás sem. Kína ugyan tiltakozott, amikor Trump kínai vírusnak, az Egyesült Államok más politikusai pedig vuhani vírusnak nevezték a koronavírust, de a fertőzés első hét hetében nem sokat tett a megfékezéséért, Amerika megvádolása után pedig az országban élő afrikaiakban és európaiakban talált bűnbakot magának. 

A kutatási eredmények feletti szigorú állami kontroll az előzmények fényében nem túl meglepő: a kezdeti tagadás után jött a cenzúra, az aggódó kínai polgárok pedig a hatalmat megkerülve, videón üzentek a világnak a fertőzésről. A felvételt a New York Times tette közzé, és az derül ki belőle, hogy bár működik a cenzúra, homályos, hogy pontosan mit is szűrnek. A kínai közösségi médiában mindenesetre már decemberben tiltották azokat a kereséseket, amelyek a kulcsszavak alapján a kínai elnök vagy a helyi politikusok összefüggésében kerestek volna rá a betegségre.

Szigorúbb kontroll

A COVID-19 kitörésének pontos helyét még kutatják, ennek viszont nem biztos, hogy használni fog a most bevezetett szorosabb cenzúra. A fokozott ellenőrzés kifejezetten a koronavírussal foglalkozó kutatásokat érinti. Egy, a CNN-nek nyilatkozó, neve elhallgatását kérő kínai kutató szerint is arról lehet szó, hogy az eddig annak a szociális médiában és a diplomáciában hangoztatott álláspontnak adjanak „tudományos” megalapozást, hogy a vírus nem is Kínából származik. Az is erre mutat, hogy a többi koronavírussal foglalkozó kutatást az egyetemek ellenőrzik, a minisztérium nem, a tanulmányok megítélésénél egyebek mellett szempontnak számít az is, hogy „időszerű-e” a megjelentetésük.