Mégsem a tesztoszteron teszi a sikeres férfit

Támogasd a tudomány népszerűsítését, segítsd a munkánkat!

Az elterjedt nézet szerint az elsődleges férfi nemi hormon, a tesztoszteron szintje meghatározó lehet abban, hogy valaki hogyan boldogul az életben. A férfiak esetében tudományos bizonyítékok is léteznek erre az állításra, és több tanulmány is összefüggésbe hozta a hormon magas szintét a társadalmi és anyagi sikerekkel. Egy DNS-vizsgálattal is dolgozó kutatás azonban arra jutott, hogy a tesztoszteron jóval kevésbé játszik szerepet az életesélyek alakulásában, mint korábban állították. A Bristoli Egyetem és a Norvég Tudományos és Műszaki Egyetem kutatói szerdán a Science Advances folyóiratban publikálták eredményeket. Hárman közülük a Conversationben ismertették a kutatást.

Korábbi tanulmányok azt találták, hogy több beosztottjuk van azoknak a férfi cégvezetőknek, akikben magasabb a tesztoszteronszint, azok a pénzpiaci kereskedők pedig, akikben több a tesztoszteron, nagyobb napi nyereséget érnek el. Magasabb tesztoszteronszintet találtak továbbá a magasabban képzett és a saját vállalkozásukban dolgozó férfiakban, ami arra utalt, hogy a hormon szintje összefügg a vállalkozó szellemmel.  A tesztoszteron áldásos hatásait általában annak tulajdonítják, hogy a hormon befolyásolja a viselkedést, mégpedig úgy, hogy agresszívabbá teszi az embert, növeli a kockázatvállalásra való hajlamot, ezt pedig díjazza a munkaerőpiac – elég a bértárgyalásokra gondolni. (Az alábbi tweetben a tesztoszteron tipikus vizuális ábrázolásai láthatók.)

Nőknél kevésbé kutatták a fenti összefüggéseket, de a szocioökonómiai helyzet és a hormon összefüggéseit vizsgáló brit longitudinális kutatás arra utalt, hogy a gyermekkori hátrányos helyzet esetükben összefügg a későbbi magasabb tesztoszteronszinttel. 

A tesztoszteron nem egyedül dolgozik

Csakhogy a fenti tanulmányok egyike sem bizonyítja, hogy ezek a kimenetek valóban a tesztoszteron hatására alakultak így, miközben a jelenségekre más logikus magyarázatok is kínálkoznak.

Az új kutatás szerzői szerint nem a tesztoszteron hat ki a férfiak szocioökonómiai helyzetére, hanem lehetséges, hogy éppen fordítva van: az előnyösebb pozíció növeli a tesztoszteronszintet. Mindkét esetben fennáll az összefüggés a tesztoszteron és a felsorolt tényezők – jövedelem, képzettség, társadalmi státusz stb. – között, de a viszony fordított. Erre is vannak hihető magyarázatok: a hátrányos helyzet stresszel jár, a krónikus stressz pedig csökkentheti a tesztoszteronszintet. Az is kihathat a hormon termelésére, hogy valaki hogyan ítéli meg a saját státuszát a többiekéhez képest: férfiak közötti sportmeccseken is megfigyelték már, hogy a győztesekben gyakran megnövekedik a tesztoszteronszint.

Lengyel szurkolók, miután a 2016-os foci-Eb-n Lengyelország büntetőkkel kiejtette Svájcot a nyolcaddöntőbenFotó: JAAP ARRIENS/NurPhoto via AFP

Egy harmadik tényező is közreműködhet a tesztoszteron és a sikerek kapcsolatában. A férfiakban a magas tesztoszteronszint összefügg a jó egészségi állapottal, és az egészség is hozzájárul ahhoz, hogy valaki karriert fusson be. Lehetséges tehát, hogy a tesztoszteron és a magas szocioökonómiai státusz közötti összefüggés egyszerűen azt a jó hatást tükrözi, amit a jó egészség mindkettőre gyakorol. A nőknél a magas tesztoszteronszint rosszabb egészségi állapottal jár együtt, így arra lehet számítani, hogy náluk a hormon magas szintje éppen az alacsonyabb státusszal függ össze. 

Tesztoszteron a genetikai gigaadatbázisban

Nehéz ezekről az együttesen ható folyamatokról leválasztani csak a tesztoszteront, és annak a hatásait tanulmányozni, az epidemiológusból, közegészségügyi szakértőből és genetikai epidemiológusból álló szerzőgárdának azonban éppen ez volt a célja. A mendeli randomizáció módszerét vetették be, ami arra használja az egyetlen tényezőhöz – ebben az esetben a tesztoszteronhoz – köthető genetikai információt, hogy elkülönítse ennek az egyetlen faktornak a hatását a vizsgált kimenetre – ezúttal olyan szocioökonómiai tényezőkre, mint a jövedelem és az iskolai végzettség. 

A tesztoszteron termelődését befolyásolják külső hatások a napszaktól az egészségi állapoton át a társadalmi-anyagi helyzetig, a tesztoszteron termelését meghatározó génekre azonban ugyanezek nem hatnak. Tehát – írták a kutatók – ha azt találják, hogy a tesztoszterontermelést meghatározó genetikai variánsok összefüggést mutatnak a szocioökonómiai helyzettel, akkor az erősen utal arra, hogy a fent felsorolt kutatások helytálló következtetésre jutottak, és a hormon szintje tényleg belejátszik a társadalmi helyzetben látható különbségekbe.

A kutatók az összesen 500 ezer genetikai mintát tartalmazó brit Biobank háromszázezer felnőtt mintájában azonosítottak olyan genetikai variánsokat, amelyek összefüggnek a magasabb tesztoszteronszinttel. Külön gyűjtötték a női és a férfi mintákat. Utána megvizsgálták, hogyan kapcsolódnak ezek a variánsok az adott személy jövedelméhez, iskolai végzettségéhez, munkaerő-piaci státuszához, ahhoz, hogy milyen környéken él az illető, milyen az egészségi állapota, és saját bevallása szerint mennyire vállal kockázatokat.

A korábbi tanulmányokhoz hasonlóan ők is azt találták, hogy a magasabb tesztoszteronszintű férfiaknak nagyobb volt a jövedelmük, kevésbé rossz környéken éltek, és nagyobb valószínűséggel volt egyetemi végzettségük vagy szakképzettséget igénylő munkájuk. Ugyancsak a korábbi bizonyítékokkal összhangban a magas tesztoszteronszint a férfiaknál a jó egészséggel, a nőkkel a rossz egészséggel mutatott összefüggést. Férfiaknál a kockázatvállalás magasabb szintjéhez is kapcsolódott a több tesztoszteron. 

A tesztoszterongénektől nem függ a siker

Arra viszont elenyésző bizonyítékot találtak, hogy a tesztoszterontermelést meghatározó génvariációk bármilyen szinten is kihatottak volna a társadalmi sikerekre. Az egyik vizsgált szocioökonómiai tényező esetén se találtak összefüggést a férfi nemi hormont befolyásoló génekkel, sem a férfiak, sem a nők esetén. A tesztoszterongének az egészségi állapottal és a kockázatvállalással sem függtek össze.

A női mintákban a kutatók kevesebb tesztoszteronhoz kapcsolódó genetikai variánst azonosítottak, ezért a nőkre vonatkozó becsléseik kevésbé tudnak pontosak lenni. A nők esetében emiatt nem lehet kizárni, hogy a tesztoszteron mégis valamiféle hatással van a társadalmi helyzetre. Ezt későbbi, nőkre specializált, nagyobb mintás kutatások tisztázhatják.

A férfiak esetében azonban nincs kérdés: mint a kutatók kifejtik, „genetikai vizsgálataink eredményei egyértelműen arra utalnak, hogy a korábbi tanulmányokat bizonyos hozzáadott tényezők torzíthatták, köztük valószínűleg a szocioökonómiai helyzet tesztoszteronra gyakorolt hatása. 

A tesztoszteron körül kialakult társadalmi mítosz ellenére eredményeink azt jelzik, hogy jóval kevésbé játszik közre a sikerben és a boldogulásban, mint azt a korábbi kutatások sugallják.”

A Qubit szerkesztősége azért dolgozik, hogy a magyar nyilvánosság hiteles, alapos és közérthető tudományos ismeretekhez jusson. Tesszük ezt politikamentesen, közszolgálati hevülettel, száznál több kutató és tudós bevonásával. Égető kérdések, dermesztő válságok és zavaros álhírek sűrűjében igyekszünk tartani a fáklyát immár havi bő hétszázezer olvasónknak. Cikkeink ingyen olvashatók, de nem ingyen készülnek. Segítsd a munkánkat!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: